Kína 2028-ig megépítené az első bázisát a Holdon
Valószínűleg nukleáris energiával fogják működtetni, s többek között egy leszállóegység, egy űrhajó, egy orbiter és egy rover is helyet kapna rajta.
Fotó: A Hszinhua kínai hírügynökség képén fellövik a Hosszú Menetelés-5B hordozórakétával összekapcsolt Ventien laboratóriummodult a dél-kínai Hajnan szigetén fekvő Vengcsang űrközpontból 2022. július 24-én. A mintegy 20 tonna súlyú, közel 18 méter hosszú és 4,2 méter átmérõjű űrlabor űrhajósok nélkül indult, és sikeresen csatlakozott a 2021 áprilisa óta keringő Mennyei Harmónia (Tienho) főmodulhoz. A Ventien Kína épülő űrállomásának három modulja közül a második.
MTI/AP/Hszinhua/Li Kang 
A hírek szerint Kína azt tervezi, hogy 2028-ig megépíti első bázisát a Holdon, hogy a következő években űrhajósokat küldhessen oda, később pedig nemzetközi kutatóállomássá bővítse, ami arra utal, hogy az ország továbbra is igyekszik fokozni az ehhez köthető ambícióit.
Vu Vejzsan, a kínai holdkutatási program egyik vezető tervezője szerint a bázis valószínűleg nukleáris energiával fog működni, mert az képes lenne rá, hogy akár hosszú távon is fedezze a jelentős energiaigényeket – írta a Bloomberg.
A terv az, hogy a bázis egy leszállóegységből, egy űrhajóból, egy orbiterből és egy roverből áll majd, amelyeket a Csang’e 6, 7, 8 küldetésekkel építenének még, emellett úgy becsülik, hogy az űrhajósaik 10 éven belül képesek lesznek eljutni a Holdra.
Kína korábban is dollármilliárdokat költött az űrkutatási törekvéseire, emellett a céljai között szerepel az is, hogy olyan erőforrásokhoz férjen hozzá, amelyek elősegíthetik az életet a Hold felszínén, vagy az űrhajók Marsra való küldését.
