Rutte szerint amennyiben Peking katonai erővel próbálná meg elfoglalni Tajvant, könnyen lehet, hogy előtte Oroszországhoz fordulna segítségért, hogy egy második frontot nyisson Európában. A volt holland miniszterelnök az interjújában beszélt erről.

„Egyre nagyobb a felismerés, és ne legyünk naivak ebben: ha Hszi Csin-ping megtámadná Tajvant, először felhívná ebben az egészben a nagyon alárendelt partnerét, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint, aki Moszkvában székel, és azt mondaná neki: ‘Figyelj, meg fogom ezt lépni, és szükségem van rá, hogy lekösd őket Európában azzal, hogy megtámadod a NATO területét.’”

A NATO főtitkára szerint ez lenne a legvalószínűbb forgatókönyv, és ennek megelőzésére két dolgot kell tenni. „Az egyik, hogy a NATO kollektív ereje olyan mértékű legyen, hogy az oroszokat ez visszatartsa. A másik, hogy szorosan együtt kell működnünk az indiai–csendes-óceáni térséggel, amit Donald Trump elnök is határozottan támogat.”

Nő az orosz védelmi kiadások mértéke, fokozódik a nyomás Európán

A NATO-vezetők egyre gyakrabban hivatkoznak az orosz haderő növekvő költségvetésére, ami 2024-ben a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének adatai szerint reálértéken 42 százalékkal emelkedett, elérve a 462 milliárd dollárt. Ez az összeg meghaladja az összes európai ország védelmi költségvetését együttvéve – írja a The Kyiv Independent.

Ez a tendencia, kiegészülve az Ukrajna elleni háború folytatásával, szabotázsakciókkal és a NATO-országok elleni hibrid fenyegetésekkel, arra késztette a szövetséges államokat, hogy sürgősen növeljék védelmi beruházásaikat. Rutte korábban már figyelmeztetett, szerinte Oroszország akár öt éven belül képes lehet újraépíteni katonai kapacitását oly módon, hogy közvetlen fenyegetést jelentsen a NATO-területekre.

Globális kihívások, globális válaszok

Rutte nyilatkozata különösen nagy figyelmet kapott az Egyesült Államokban és Európában is, hiszen világossá teszi, a NATO-nak már nem csupán Oroszország fenyegetése ellen kell védekeznie, hanem a globálisan egymással szövetségbe tömörülő nagyhatalmak, így Kína és Oroszország közös lépései ellen is. A főtitkár szerint ezért nem elég csupán regionális védelmi stratégiákban gondolkodni. „Ez nem pusztán európai vagy ázsiai kérdés. Ez globális biztonsági kérdés. A válaszunknak is globálisnak kell lennie.”