Bár Kína próbálja titkolni, hemzseg a kínai közösségi média az oroszbarát tartalmaktól

Számos képernyőfelvétel kezdett el terjedni a Twitteren, amelyet a legnépszerűbb kínai közösségi médiaplatformról készítettek ismeretlen felhasználók. Az itt lévő posztokat lefordították kínai nyelvről, hogy a nyugati világ is könnyebben meg tudja ismerni a pontos véleményeket.

Mint a CNN is beszámolt róla, a kínai közösségi média hemzseg mindenféle álhírtől: egyik ilyen, hogy egy prominens katonai blog azt állította, hogy a kramatorszki vasútállomás elleni támadást az ukrán hadsereg követte el és nem az orosz; de volt olyan ismert médiaszemélyiség is, aki a bucsai mészárlást tagadta. Soron kívül Kósa Lajos: Magyar Péternek nem tüntetnie kellene, hanem virágot vennie a volt feleségének

A „Nagy Fordítás Mozgalom” hashtag alatt működő Twitter-felhasználók olyan népszerű posztok lefordításába fogtak, amelyek tükrözhetik a kínai véleményt az Ukrajna elleni invázióról. A „mozgalom” tagjai különösen ügyelnek arra, hogy népszerű posztokról legyen szó.

A kínai média pedig nem is hagyta ezt szó nélkül, a Kínai Kommunista Párt szócsövének tekinthető People’s Daily szerint a mozgalom adminisztrátorai kedvük szerint válogatták össze a tartalmakat néhány szélsőséges véleményből, amely nem tükrözi az egész ország álláspontját.

A szintén pártközeli, gyakran nacionalista hangnemet megütő Global Times pedig publicisztikájában úgy fogalmazott, hogy a bejegyzéseket összegyűjtő mozgalom tagjai „külföldi ellenséges erőkből” és „rosszhiszemű kínai nyelvű aktorokból” állnak, akik „pszichológiai háborút folytatnak Kína ellen.

Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja

Kínán kívül azonban több médiaszakértő is egyetértett abban, hogy nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni ezekből a posztokból, mert nem feltétlen tükrözhetik a társadalmi véleményt, de mindenki egyetért abban, hogy ezeket is felszínre kell hozni.

Peking szempontjából pedig azért is problémás, mert görcsösen törekedtek eddig a semleges álláspont felvételére: nyíltan ugyan nem is ítélték el és nem is szankcionálták Oroszországot, de háborúnak tekintik az eseményeket és béketárgyalásokat sürgetnek.

David Bandurski, a China Media Project kutatóprogram vezetője azonban kiemelte, hogy bár Kína valóban megpróbálja felfesteni magát a semlegesség bástyájaként, ha az állami média beszámolóit figyeljük, egyértelműen az orosz narratívával egybehangzó álláspontot képviselnek.

Ez pedig azért lényeges, mert Kína esetében a média beszámolója egyenlő az állam véleményével, olyan szintű cenzúra működik a kommunista országban. A szakértők pedig egyetértenek abban, hogy bár kétségtelenül vannak szélsőséges vélemények a közösségi médiában, nem érdemes ebből messzemenő következtetéseket levonni.