Bár Kína próbálja titkolni, hemzseg a kínai közösségi média az oroszbarát tartalmaktól

Számos képernyőfelvétel kezdett el terjedni a Twitteren, amelyet a legnépszerűbb kínai közösségi médiaplatformról készítettek ismeretlen felhasználók. Az itt lévő posztokat lefordították kínai nyelvről, hogy a nyugati világ is könnyebben meg tudja ismerni a pontos véleményeket.

Mint a CNN is beszámolt róla, a kínai közösségi média hemzseg mindenféle álhírtől: egyik ilyen, hogy egy prominens katonai blog azt állította, hogy a kramatorszki vasútállomás elleni támadást az ukrán hadsereg követte el és nem az orosz; de volt olyan ismert médiaszemélyiség is, aki a bucsai mészárlást tagadta. Soron kívül Andrei Mangra zokogva adott interjút, késsel kergették a támadói a lakásában

A „Nagy Fordítás Mozgalom” hashtag alatt működő Twitter-felhasználók olyan népszerű posztok lefordításába fogtak, amelyek tükrözhetik a kínai véleményt az Ukrajna elleni invázióról. A „mozgalom” tagjai különösen ügyelnek arra, hogy népszerű posztokról legyen szó.

A kínai média pedig nem is hagyta ezt szó nélkül, a Kínai Kommunista Párt szócsövének tekinthető People’s Daily szerint a mozgalom adminisztrátorai kedvük szerint válogatták össze a tartalmakat néhány szélsőséges véleményből, amely nem tükrözi az egész ország álláspontját.

A szintén pártközeli, gyakran nacionalista hangnemet megütő Global Times pedig publicisztikájában úgy fogalmazott, hogy a bejegyzéseket összegyűjtő mozgalom tagjai „külföldi ellenséges erőkből” és „rosszhiszemű kínai nyelvű aktorokból” állnak, akik „pszichológiai háborút folytatnak Kína ellen.

Kínán kívül azonban több médiaszakértő is egyetértett abban, hogy nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni ezekből a posztokból, mert nem feltétlen tükrözhetik a társadalmi véleményt, de mindenki egyetért abban, hogy ezeket is felszínre kell hozni.

Peking szempontjából pedig azért is problémás, mert görcsösen törekedtek eddig a semleges álláspont felvételére: nyíltan ugyan nem is ítélték el és nem is szankcionálták Oroszországot, de háborúnak tekintik az eseményeket és béketárgyalásokat sürgetnek.

David Bandurski, a China Media Project kutatóprogram vezetője azonban kiemelte, hogy bár Kína valóban megpróbálja felfesteni magát a semlegesség bástyájaként, ha az állami média beszámolóit figyeljük, egyértelműen az orosz narratívával egybehangzó álláspontot képviselnek.

Ez pedig azért lényeges, mert Kína esetében a média beszámolója egyenlő az állam véleményével, olyan szintű cenzúra működik a kommunista országban. A szakértők pedig egyetértenek abban, hogy bár kétségtelenül vannak szélsőséges vélemények a közösségi médiában, nem érdemes ebből messzemenő következtetéseket levonni.