Kína hongkongi mintára tiltotta meg demokráciapárti jelöltek indulását Makaóban
Összesen 21 demokráciapárti jelöltnek tiltotta meg a Peking-párti makaói választási bizottság, hogy részt vegyenek a törvényhozási választásokon.
A Parisian Macao kaszinó és luxusszálloda Makaóban 2016. szeptember 13-án, a megnyitó napján. Sheldon Adelson Las Vegas-i kaszinómágnásnak, a Las Vegas Sands elnök-vezérigazgatójának ez az ötödik kaszinója Kína különleges igazgatású területén. (MTI/EPA/Carmo Correia) 
A választásból kizárt politikusok – akik között számos veterán törvényhozó van, még olyanok is, akik jelenleg is a makaói törvényhozásban ölnek – egyből jelezték, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen – írja a The Guardian.
A kizárt politikusok szerint a makaói választási bizottság és a Peking-párti hatóságok nagy hibát követnek el ezzel a döntéssel, mert felrúgják a Makaó és Peking közötti egyezséget annak ellenére, hogy eddig minden rendben működött
Makaó hosszú ideig portugál gyarmatként működött, 1999-ben került vissza Kína irányítása alá a Hongkonghoz hasonló „egy ország, két rendszer” politikája mentén. Makaónak nagyfokú autonómiát ígértek legalább 50 évre, amellyel eddig nem is volt gond.
Makaó ráadásul nem is mutatott akkora politikai aktivitást, mint Hongkong, az „ázsiai Las Vegas” tökéletesen elvolt a jelenlegi helyzetével, mivel lakosságarányosan a járvány előtti időszakig itt volt az egyik legmagasabb a GDP.
Hiába a megállapodások, Hongkong már elesett Pekinggel szemben, a városállamot teljesen maga alá gyűrte a kommunista rezsim. Mivel közelednek a választások Makaóban, nagyon úgy tűnik, hogy hasonló módszerekkel próbálkoznak az állampárt részéről.
Ennek jele, hogy Tong Hio Fong, a makaói választási bizottság elnöke bejelentette, hogy 21 jelöltet diszkvalifikálnak a választásokról, köztük 15 olyan jelöltet, akik három különböző demokráciapárti csoporthoz tartoznak.
A makaói törvényhozók kiválasztása egyébként nem a klasszikus, európai demokráciákhoz hasonlóan történik: mindössze 14 törvényhozót választ a nép a 33 fős törvényhozásba, a maradék 19-et az üzleti és szociális szektor vagy a városállam vezetője nevezi ki.
Makaóban 2009 óta van hatályban egy nemzetbiztonsági törvény, amelynek értelmében minden jelöltnek fel kell esküdni a makaói alaptörvényre és hűséget kell tenni az igazságszolgáltatás tisztasága mellett.
Azok, akik ezt megtagadják, értelemszerűen nem indulhatnak, Tong bejelentése alapján azonban úgy tűnik, hogy a jelöltek esküjének őszinteségét is elkezdték mostantól vizsgálni. Tong bejelentése szerint ugyanis a törvény előírja, hogy a jelöltek nem csináltak semmi olyat korábban, amely az őszinteségüket kétségbe vonná.
Tong azt is megerősítette, hogy hét kritériumot állítottak fel ennek értelmezésére, az egyik közülük pedig meglehetősen gyanús: az is diszkvalifikálásra kerül, aki korábban „rosszindulatú támadást” intézett Makaó, Kína vagy Kína kormányzása ellen, valamint bármely törvény vagy döntés ellen.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha bárki is kritizálni meri a Kínai Kommunista Párt bármely döntését, az jóformán nem indulhat el a makói választásokon, mert rosszindulatú támadást intézett, ezzel pedig komoly hírnévrontásba fogott.
A választási bizottság nem nevezte meg pontosan, hogy miképpen voltak a diszkvalifikált jelöltek kritikusak Makaóval, mindössze annyit mondtak, hogy tények bizonyítják alkalmatlanságukat. A The Guardian úgy tudja, néhány törvényhozónak az volt a bűne, hogy a közösségi médiában posztolt.
Sokakat nem ért meglepetésként ugyanakkor a döntés, kiindulva abból, hogy a kommunista kínai vezetés mit tett Hongkongban a demokráciapárti tüntetőkkel, hogy mennyire leépítették az emberi jogokat az addig relatíve szabad gazdasági központban.
