Megkezdődött a Kim Dzsongun ellen indított per Japánban

A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott képen Kim Dzsong Un észak-koreai vezetõ, a Koreai Munkapárt fõtitkára felszólal az ország legfelsõbb törvényhozása, a Legfelsõbb Népi Gyûlés ülésén Phenjanban 2021. szeptember 29-én. Kim ígéretet tett arra, hogy októbertõl helyreállítja a közvetlen kommunikációt Dél-Koreával, ajánlatot téve ezzel a megosztott félsziget békéjének megteremtésére. MTI/EPA/KCNA
not image

Kornis Vivien

2021. október 14. - 21:51

A felperesek nem számítanak rá, hogy az észak-koreai vezető elmegy a tárgyalásra.

Megkezdődött annak az öt észak-koreai menekültnek a bírósági meghallgatása a Japánban, akik 2018-ban tettek panaszt Kim Dzsongun észak-koreai vezető ellen a hazájukban őket ért, több évtizedes bánásmód miatt.

A felperesek, vagyis a szigetországban élő koreaiak hazatelepítését szolgáló program károsultjai elmondták, hogy keresetük csupán szimbolikus, és nem számítanak arra, hogy Kim Dzsongun valóban megjelenik a tárgyaláson. Mindemellett fejenként százmillió jen, azaz körülbelül 266 millió forint kártérítésre igényt tartanak – számolt be az Index az MTI-re hivatkozva.

Fukuda Kendzsi, a felpereseket képviselő ügyvéd közölte, abban bízik, hogy ez az ügy precedensként szolgálhat a japán kormány Phenjannal folytatott tárgyalásaihoz.

Észak-Korea nagyszabású visszatelepítési programjának célja az volt, hogy ezzel pótolják a koreai háború során megfogyatkozott munkaerőt a külföldön élő diaszpórából, valamint Dél-Koreából. 

A program 1984-ig működött, és mindegy 93 ezer, Japánban élő koreai költözött vissza az országba a jobb élet reményében. Észak-Korea díjmentes egészségbiztosítást, oktatást, munkát és más kedvezményeket ígért, ezekből azonban semmit nem váltott valóra, munkát pedig csak többnyire bányákban, farmokon és erdőgazdaságokban biztosított. 

Az egyik felperes elmondta: ha tudták volna az igazságot Észak-Koreáról, egyikük sem telepedett volna vissza az országba.