A szünet nélkül megszólaló légiriadók és az állandósult dróntámadások teljesen átírták Kijev lakóinak megszokott napirendjét. Bár az ukrán fővárosban élők az orosz invázió kezdete óta megtanultak alkalmazkodni a háborús feltételekhez, a helyzet most minden korábbinál feszültebbé vált.

A moszkvai erők a nyár folyamán áttértek a jóval gyorsabb, sugárhajtású drónok tömeges bevetésére. Ezek a szerkezetek lényegesen nagyobb pusztításra képesek, miközben a hatékony lelövésük is jóval nehezebb feladat elé állítja a légvédelmet.

Az utóbbi időben a légitámadások már nem csupán éjszaka, hanem a nap minden szakában érik a várost. Egy Dnyeperhez közeli hídon haladt át autójával Vitaliia Poliakova és partnere, amikor a járművük mellett közvetlenül csapódott be egy sugárhajtású drón. „Éppen autóztunk és a saját dolgainkról beszélgettünk, amikor hirtelen dördült a becsapódás” – mondta a sebesüléseket szenvedett 35 éves nő a helyszínre érkező mentőautóban.

Még mindig sokan vannak Kijevben

A hárommilliós lakosságot leginkább a közeledő hideg évszak foglalkoztatja, hiszen az energetikai infrastruktúrát ért csapások miatt rendszeresek az áram- és vízkimaradások. Emiatt sokan a távozás mellett döntenek, miközben az épületek megrongálódása mindennapossá vált.

„Az elmúlt év rendkívül nehéz volt számunkra. A mostani csapás után láthatóan még nehezebb lesz minden, ezért inkább elköltözünk” – nyilatkozta a 29 éves Bohdan, miközben saját megrongálódott lakótömbjét vizsgálta.

Mivel a szárazföldi frontvonalakon hétről hétre súlyosak a veszteségek, ám a területi változások minimálisak, mindkét fél fokozta a légicsapásokat az energetikai és logisztikai hálózatok ellen. A légierő szóvivője, Jurij Ihnat közölte, hogy augusztusban több mint 2800 sugárhajtású drónt indítottak Ukrajna ellen, és ezeknek csupán mintegy 60 százalékát tudták megsemmisíteni. Az elhúzódó légi háború lakosságra gyakorolt hatásairól és a folyamatos készültségről a The Straits Times számolt be.

A tömegközlekedés működése

A tömegközlekedés működése rendszeresen leáll a riadók alatt, ami különösen a Dnyeper két partja közötti metróforgalmat érinti érzékenyen. Az Osokorky állomáson várakozott két gyermekével Yulianna Oliynyk pszichológus, aki a megbénult közlekedés miatt az ellátási nehézségeket is kénytelen megtapasztalni.

„Már azon gondolkodom, hogy hálózsákot kéne hoznunk, és az iskola melletti metróállomáson kellene aludnunk. Tavaly is nehéz volt az iskolában, most pedig őszintén szólva azt sem tudom, mit tévő legyek” – fogalmazott az édesanya.

A belvárosba vezető utak folyamatosan zsúfoltak, a nagyobb élelmiszerboltok pedig a biztonsági előírások értelmében azonnal bezárnak a szirénák megszólalásakor. Ennek következtében a vásárlóknak félbe kell szakítaniuk a vásárlást, miközben egyes tejtermékekből átmeneti hiány alakult ki az elosztóközpontokat ért találatok miatt.

A tanév első napja

A tanév első napján a diákok alighogy befejezték az első órájukat, máris az óvóhelyekre kényszerültek folytatni a tanulást. Egy helyi iskola igazgatója, Roman Feshchuk elmondta, hogy a mintegy 400 beíratott tanuló számára a helyzet komoly megpróbáltatást jelent. „A gyerekeknek ez stresszes helyzet, ám egyre jobban alkalmazkodnak hozzá” – mondta az intézményvezető.

Az egyik ukrán viseletbe öltözött kisdiák, Oleksandra az óvóhelyen elmondta, hogy nagyon szeret kézműveskedni, ám arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb álma, határozott választ adott. „Az, hogy véget érjen a háború” – mondta a kislány.