Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
371,85 Ft
Euró
395,43 Ft
Font
461,74 Ft
Bitcoin
62,539 $

Kifakadt az ENSZ főtitkár a kevés adomány miatt: „halálra ítélitek őket”

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára mindenkit leteremtett egy nemzetközi adományozó konferencián, miután kiderült, hogy a fele se gyűlt össze a szükséges humanitárius segélynek, amivel a háború által szétszakított Jement fenyegető pusztító éhínséget el lehetne kerülni.

Külföld

Nagy Noel

Szerkesztő

Az ENSZ az elmúlt hetek során tisztán és világosan kijelentette, hogy 3.85 milliárd dollárra van szükség ahhoz, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb éhezési válságát sikerüljön elkerülni a földi pokolnak nevezhető Jemenben, ahol az elmúlt hat év polgárháborúja jóformán megsemmisítette az országot.

Egy hétfői, Svédország és Svájc által rendezett nemzetközi adománygyűjtő konferencián azonban nagy csalódásra mindössze 1.7 milliárd gyűlt össze a célra, ami a szükséges összegnek kevesebb, mint a fele – adta hírül az Al Jazeera. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára „csalódást keltőnek” nevezte az eseményt, és nem fogta vissza a szavait: Soron kívül Ketten meghaltak a Ferihegyi repülőtérre vezető úton, az okozó elmenekült

„Jemeni gyermekek, nők és férfiak millióinak van szüksége azonnali és sürgős segítségre, a segély mértékének csökkentésével halálra ítéljük őket. A legjobb dolog, ami a mai napról elmondható, hogy legalább valamekkora előleg összegyűlt. Sokaknak hálás vagyok a nagylelkűségükért, és arra akarok kérni mindenkit, fontolja meg újra, hogy az elmúlt évtizedek legrosszabb éhínségét elkerüljük”

Több, mint 100 ország kormánya vett részt a hétfői konferencián, és többen még a tavalyinál is kevesebb felajánlást tettek. Az Egyesült Államok mindössze 191 millióval járult hozzá, Szaúd-Arábia pedig 430 millió dollárral, annak ellenére, hogy mindkét országnak közvetlen vagy közvetett szerepe van a helyzet alakulásában.

Az egyik legnagyobb javulást a hozzájárulás terén Németország érte el, amely 241 millió dollárt ígért a jemeni ügyekre, a tavalyi 138 millió dollárhoz képest ez nagyon előrelépés, de még mindig nem elegendő összeg a helyzet megoldására. Tavaly is ez volt a nagy probléma, hogy a szükséges összeg mindössze fele érkezett adományban, így nem tudta az ENSZ maradéktalanul megoldani a humanitárius krízishelyzetet.

A tavalyi adománykiesés azonban azt jelentette, hogy a szervezetnek kulcsfontosságú programokat kellett parkolópályára tennie egy olyan országban, ahol a lakosság mintegy 80 százalékának van szüksége humanitárius segélyre valamilyen formában. Ráadásul idén 16 millió jemenit, vagyis a lakosság körülbelül felét, az éhezés fenyegeti, 50 000-en már az éhhalál szélére sodródtak.

Jemenben még 2014-ben robbant ki a polgárháború, amikor a huszi lázadók elfoglalták az ország északi részét, valamint a fővárost, Janaát. A harcok azonban 2015. márciusában eszkalálódtak igazán, amikor a Szaúd-Arábia és Egyesült Arab Emirátusok vezetésű, Egyesült Államok támogatását élvező katonai koalíció kísérletet tett arra, hogy Abd-Rabbu Maszúr Hádi elnök kormányát helyreállítsa.

Amiről a szaúdi és amerikai katonai vezetők azt gondolták, hogy egy gyors intervenció lesz, az a világ legsúlyosabb humanitárius válságává vált. Mindkét oldal megvádolta már egymást háborús bűnökkel, már több tízezer ember vesztette életét és százezrek menekültek el, embermilliók pedig az éhezés szélére sodródtak, miközben az ország infrastruktúrája és az állam összeomlott.

Joe Biden igyekszik megoldást találni a problémára, többek között visszavonta Amerika támogatását a szaúdi koalíció felé, valamint eltávolította a terrorlistára a huszikat, akiket még Donald Trump helyezett fel. A huszik azonban csak felpörgették a támadásokat, főként az ország északi részén, hogy elfoglalják a kormány egyik bázisának számító Marib városát.

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere követelte a huszi lázadóktól, hogy hagyjanak fel Marib ostromával, arra hivatkozva, hogy sosem fog a jemeniek szenvedésének vége szakadni, ha továbbra is folytatódnak a harcok. Mint mondta, politikai megoldást kell találni a helyzetre, és a béke felé kell inkább lépéseket tenni.

„Csak úgy vethetünk véget a jemeni humanitárius válságnak, ha egyben véget vetünk a háborúnak is. Az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy diplomáciai úton sikerüljön a háborúnak véget vetni. Itt az ideje, hogy egy stabil és prosperáló Jement hozzunk tető alá, amelynek lakosai képesek lesznek újjáépíteni az életüket, és reménykedhetnek egy szebb jövőben”

Antonio Guterres osztotta Blinken véleményét, és egyetértett abban, hogy csak a háború végével lehet felszámolni ezt a szinte precedens nélküli humanitárius krízist. Javaslata szerint azonnali és országos tűzszünetet kell elrendelni, majd tárgyalóasztalhoz kell ülni a két félnek, hogy politikai megoldást lehessen találni a válságra.

Jan Egeland, a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) vezetője szintén elmondta, hogy mély csalódottsággal veszi tudomásul az adománygyűjtő konferencia eredményét, mert ez azt jelenti, hogy élelmiszer-, víz-, otthon- és orvosi támogatásokat kell csökkenteniük, aminek a következményei súlyos emberéletekben mérhetők:

„Világosan elmondtam a kormányoknak a konferencián, hogy a saját szememmel láttam, ahogyan gyerekek halnak éhen Jemenben. Csak az ő kezükben van, hogy vagy megfékeznek egy éhínséget vagy az ő lelkükön szárad az egész helyzet. Az eddigiek során azonban egyszerűen nem cselekedtek. Jemennek három dologra van szüksége, hogy a teljes katasztrófát elkerülje: még több pénzre, egy éhínséget megelőző tűzszünetre és a rászoruló emberek megsegítésére”

Izrael felbőszítheti Iránt a robbanások után

Egyre több forrás számol be arról, hogy izraeli rakéták csapódhattak be Irán területén, ahol többek között nukleáris létesítmények is találhatóak.

Forrás: Izrael elkezdte felmérni az Irán elleni csapás okozta károkat

Újabb részletek napvilágot láttak napvilágot Izrael éjszakai iráni akciójáról, amit egyre több forrás erősít meg.

Amerikai jelentés: izraeli rakéták csapódtak be Iránban

Az ABC News arról számolt be, hogy izraeli rakéták csapódtak be Irán területén, aminek súlyos következményei lehetnek.