Kiderült, miért járt súlyos következményekkel a dinoszauruszok kihalásáért felelős aszteroida becsapódása
A legújabb kutatások fényt derítettek az eddig rejtélynek számító óriási űrszikla hatására, amely kiirtotta a Földet akkortájt benépesítő őshüllőket.
A legújabb kutatások fényt derítettek az eddig rejtélynek számító óriási űrszikla hatására, amely kiirtotta a Földet akkortájt benépesítő őshüllőket.
A tragikus esemény körülbelül 66 év millió évvel ezelőtt történt, a geológusok szerint az aszteroida a lehető legpusztítóbb módon ért földet és rendkívül szerencsétlen szögben találta el a talajt.
A mexikói Yucatán-félszigeten található 200 kilométer átmérőjű Chicxulub-kráter szolgált bizonyítékként a kutatóknak, akik sokkal tisztább képet kaphattak a becsapódás körülményeiről. Rájöttek, hogy a hatalmas kozmikus kődarab mintegy 60 fokos szögben trafálta el bolygónk felszínét.
A katasztrofikus történések miatt az éghajlat is megváltozott, így a korábban meleg és kellemes klímához szokott dinoszauruszok képtelenek voltak túlélni, az emlősök pedig átvették az uralmat a Föld felett.
Vulkánok kitörésekor, erdőtüzekkor, nagyobb robbanásokkor és természetesen aszteroidák becsapódásakor a levegőbe apró részecskék kerülnek, amelyek befolyásolhatják a Föld atmoszférájának összetételét és viselkedését.
A londoni Imperial College professzora, Gareth Collins tagja annak a nemzetközi kutatócsapatnak, akik a Chicxulub-kráter anatómiáját vizsgálták. Szerinte tökéletesnek bizonyult az űrszikla földet érése, így a benne rejlő potenciált maximálisan kihasználta és óriási energiákat szabadított fel a bolygónkon.
A BBC News-nak Collins elmondta, hogy
„A 45-60 fokos beesési szög hatásos volt és egész nagy magasságokba juttatta el a törmelékeket, amelynek hála teljesen elsötétült hosszú évekre a Föld égboltja, így a lehűlt klimatikus viszonyokat nem tudták tolerálni az élőlények. Evidens, hogy a becsapódás körülményei ezzel a szöggel együtt makulátlan pusztítást idézett elő.”
Az aszteroida hatalmas mennyiségű ként lövellt a légkörbe, ami a vízzel reagálva savas esőket produkált és globális tél alakult ki. Azon kívül, hogy a Föld élővilágának 75%-a megsemmisült, ezt a hideget a megmaradt növény- és állatfajok is csak nehezen vészelték át.
A kutatók azt feltételezik, hogy a Chicxulub-kráterért és a katasztrófáért felelős aszteroida átmérője 12 kilométer lehetett, a Föld felszínébe pedig 30 kilométer mélyen fúródott be.
Csak találgathatunk, mi történt volna, ha ez az óriási objektum nem találkozik a bolygónkkal. Lehetséges, hogy a dinoszauruszok a mai napig velünk lennének, de akár az is elképzelhető, hogy az emberiség ki sem alakult volna az emlősök térhódítása nélkül.
