Négy évnyi munka után kész lett Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe
Hazánk földrengés-aktivitása közepes, a nagy rengések pedig ritkák.
Cserhátsurány, 2014. január 20.
Vakolatdarabok a megrongálódott a cserhátsurányi óvodában 2014. január 20-án. Földrengés volt január 19-én hajnalban a Nógrád megyei Cserhátsurány közelében. Az elsõ rengés a Richter-féle skálán 4,4-es erejû volt, majd egy újabb, 3,4-es követte. A rengések következtében kisebb károk, repedések keletkeztek épületeken, személyi sérülés sehol sem történt.
MTI Fotó: Komka Péter Magyarország földrengés-veszélyeztetettség szempontjából legérzékenyebb területeit mutatja be az a térkép, amelyet a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet a GEOMEGA Kft-.vel közösen készített nagy mennyiségű geofizikai mérési adat, valamint műholdas földmegfigyelések felhasználásával.
A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tájékoztatása szerint négy évig tartó munka eredményeként készült el az a szeizmotektonikai térkép, amely országos skálán mutatja Magyarországon a fiatal és aktív törésvonalakat, a földrengések eloszlását és fészekmechanizmusát, a földrengés-veszélyeztetettség szempontjából legérzékenyebb területeket.
A térkép alapjául szolgáló modellt a földkéreg szerkezete, a korábbi földrengések által létrehozott törésvonalak és kéregmozgások alapján készítették el a szakemberek. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 206 millió forintos támogatásával valósult meg.
Átlagosan 40-50 évente fordul elő nagyobb földrengés hazánkban
A közleményben kitértek arra, hogy Magyarország földrengés-aktivitása közepes, ami azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi földrengés mérsékelt erősségű, csak azt, hogy a nagy rengések ritkák. A múltban több, komoly pusztítást okozó földrengés sújtotta az országot. A statisztikai vizsgálatok alapján 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengés Magyarországon átlagosan 40-50 évente fordul elő.
Egy-egy nagyobb földrengés beláthatatlan következményekkel járhat a kritikus infrastruktúrák sérülékenysége miatt. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a kutatók tisztán lássák a nagyobb rengések okait, kialakulását, a tektonikai mozgások folyamatát és várható következményeit.
A földrengések elleni védekezés leghatékonyabb módját a földrengésbiztos építkezés jelenti. Ehhez nyújt majd segítséget a térkép, amely mind a helyi szeizmikus kockázatelemzések, mind pedig az országos léptékű infrastrukturális stratégiai tervezések alapjául szolgálhat.
A 2019. január 1-jén indított és 2022. december 31-én zárult projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított 206 358 710 forint támogatással, a Nemzeti Kiválósági Program pályázati program finanszírozásában valósult meg.
MTI
