Reagált az ismert virológus a vakcinákat követő szívizomgyulladás kockázatára
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa reagált azokra az aggályokra, hogy az mRNS vakcinák beadása után a fiatalok körében szívizomgyulladás merült fel mellékhatásként.
Orvos beszélget egy nővel, mielőtt megkapja az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű, koronavírus elleni vakcinája második adagját a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban 2021. június 14-én.
MTI/Varga György 
Egyre több esetben merült fel a 30 év alattiak körében, hogy a Karikó Katalin által szabadalmaztatott mRNS technológiával készült vakcinák (Pfizer-BioNTech, Moderna) második dózisának beadását követően szívizomgyulladás lépett fel mellékhatásként.
Ezt valamennyi szakhatóság, így az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is vizsgálta, ám mint korábban az AstraZeneca vérrögképződéseinél, itt is az ajánlás az, hogy a kockázatok sokkal kisebbek, mint az előnyök.
Az EMA közleménye, valamint a JAMA és a British Cardiovascular Society nevű szaklapokra hivatkozva Kemenesi pedig alátámasztotta a hatóságok következtetését, egészen pontos adatokat idézve.
Mint írja, a vakcinákat követően a szívizom- és szívburokgyulladásos esetek száma rendkívül ritka, ráadásul egyelőre csupán csak „lehetséges” mellékhatásról van szó. Ez a COVID-19 esetében, ha elkapjuk a vírust, 7-25 százalékos valószínűséggel bekövetkezhet, de egyes tanulmányokban 60 százalékos arányt is mértek.
„Nem kérdés innentől, hogy mi a biztonságosabb” – fogalmazott Kemenesi, utalva egyértelműen arra, hogy megkockáztatjuk a természetes vírusfertőzést, akkor nagyobb valószínűséggel alakulhat ki szövődményként ez a mellékhatás.
Oltás mellett érvelvén Kemenesi arra is felhívta a figyelmet, hogy a világ különböző pontjain létrejövő járványgócokban újabb és újabb variánsok termelődnek ki, melyek újabb és újabb kihívásokat hoznak, így a legokosabb és legbiztonságosabb, hogy ha beoltjuk magunkat.
