A magyar gazdaság növekedési pályára állt, miközben a fogyasztás és az ipari termelés is bővülést mutat, az infláció pedig alacsony szinten van – erről beszélt Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Brüsszelben, az uniós tagállamok gazdasági minisztereit tömörítő versenyképességi tanács ülését megelőzően.
Kapitány István szerint a magyar gazdaság jelenlegi növekedési üteme 1,7 százalékos, miközben az előző kormány elmúlt négy évében lényegében nem volt növekedés. A miniszter emellett arról is beszélt, hogy a fogyasztás 4,7 százalékkal emelkedik, az ipari termelés pedig szintén növekedésnek indult, és várhatóan meghaladja majd a 4 százalékot. Eközben az inflációt 1,5 százalékos szinten említette.
A gazdasági és energetikai miniszter külön kitért a költségvetési gazdálkodásra is, amelynek kapcsán szigorú fegyelmet emelt ki. „A költségvetési fegyelem rendkívül szigorú, amelynek alapja a korrupcióval szembeni zéró tolerancia és a korábbi kormányzati gyakorlattól eltérő, takarékos gazdálkodás.” Ezt követően hozzátette: „Véleményem szerint ez a növekedésünk záloga.”
A miniszter szavait a megadott forrásszöveg szerint Brüsszelben, a versenyképességi tanács ülését megelőzően ismertette, ahol az európai ipar helyzete és fellendítésének lehetőségei is napirenden voltak. Kapitány István szerint egész Európa számára komoly kihívást jelent az ipari bázis megőrzése a jelenlegi energiaárak és versenyképességi viszonyok mellett, ezért szerinte meg kell találni azt az egyensúlyt, amely válságos időszakban is lehetővé teszi az energiaárak csökkentését.
Az európai ipar fellendítésével kapcsolatban Kapitány István azt hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kiemelt cél az európai beszállítók nagyobb arányú bevonása az ipari értékláncokba. Mint mondta, ez egyben a kormány választási ígéretének is része. A miniszter szerint különösen fontos, hogy a közepes méretű vállalatok is bekapcsolódhassanak a nemzetközi gazdasági folyamatokba.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
„Cél, hogy a közepes méretű magyar és más európai vállalatok bekapcsolódhassanak az Európán kívüli külföldi befektetők értékláncába” – fogalmazott Kapitány István, aki szerint ehhez több kutatásra és fejlesztésre, valamint olyan programokra van szükség, amelyeket az Európába és Magyarországra érkező befektetők indítanak el.
A miniszter szerint az elvárásokat a kutatás-fejlesztés területén egyértelműen meg kell határozni, miközben arra is figyelmet kell fordítani, hogy a munkaerő és a középvállalatok képességei fejlődjenek az ellátási láncokban. Ez érintheti a gyártósorokat, az alkatrészellátást, az értékesítés utáni szolgáltatásokat, az ügyfélszolgálatot, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat is, amelyekben Kapitány István szerint jelentősen növelhető az európai hozzáadott érték.
Nagy a potenciál
Kapitány István arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa jól képzett munkaerővel, kiváló oktatási intézményekkel és egyetemekkel, továbbá több országban erős ipari bázissal rendelkezik. Szerinte ezt a meglévő adottságot megfelelően kell alakítani annak érdekében, hogy az Európán kívülről érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések esetében is Európa részt vehessen a teljes értékláncban.
A gazdasági és energetikai miniszter szerint ezért már előre egyértelművé kell tenni, milyen feltételek vonatkoznak a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre. Ezzel kapcsolatban külön kiemelte az európai tartalom jelentőségét, amely szerinte nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió szempontjából meghatározó. „Az európai tartalom kulcsfontosságú Magyarország mellett az egész Európai Unió számára” – tette hozzá Kapitány István.
Az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer, vagyis az ETS kapcsán feltett kérdésre válaszolva a miniszter arról beszélt, hogy egyensúlyt kell teremteni a dekarbonizáció és az európai ipar működésének fenntartása között. Ennek szerinte azért is van jelentősége, mert az egyes európai országok eltérő fejlettségi szinten állnak, és a felkészültségük sem azonos.
Kapitány István közölte, hogy Magyarország szorosan együttműködik a környező országokkal, így a visegrádi államok mellett szlovén, osztrák, román és horvát kollégákkal is. A miniszter szerint Magyarország a korábbiakhoz képest jelentősen aktívabbá vált az üzleti diplomácia területén, és úgy véli, hogy ez a helyes irány.
Liner/MTI