Kapitány István, Magyarország gazdasági és energetikai minisztere a köztársasági elnök előző napi beszédét értékelve úgy fogalmazott, hogy régen hallott olyan megszólalást, amely nem egy politikai oldalhoz, hanem a teljes magyar nemzethez szólt. A miniszter szerint a beszéd egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy a társadalom mély megosztottsága az ország egyik legsúlyosabb öröksége, amellyel kapcsolatban teljes egyetértését fejezte ki.

„Mikor hallottunk utoljára ilyet? Tegnap a köztársasági elnök úr nem egy oldalhoz beszélt hanem a teljes magyar nemzethez szólt. Régen volt ilyen. Talán túl régen” – írta Kapitány István a Facebook-bejegyzésében.

A miniszter szerint az elmúlt időszakban számos társadalmi csoportot állítottak egymással szembe, és ennek következtében olyan légkör alakult ki, amelyben a politikai nézetkülönbség könnyen ellenségességgé válhatott.

„Mert gondoljunk bele, mit tettek velünk. Budapestet a vidékkel, fiatalt az időssel, szülőket a gyermekeikkel állították szembe. Aki nem értett egyet a hatalommal, az célkeresztbe került. És ez a gyűlöletkeltés lassan behálózta az egész országot: odáig jutottunk, hogy aki mást gondol, azt ellenségnek tekintették” – fogalmazott. „Így nem lehet közös jövőt építeni” – tette hozzá.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A Fidesz már a múlt

Kapitány István a jogállamiság kérdését is kiemelte, és azt írta, hogy annak működéséhez önmagában nem elegendőek a szabályok, hiszen az emberek bizalmára is szükség van. „Az elnök úr azt is kimondta, amit sokan éreztünk az elmúlt években. A jogállam nem attól működik, hogy vannak szabályai, hanem attól, hogy az emberek elhiszik, hogy ezek a szabályok mindenkire vonatkoznak. Kivétel nélkül. Ez a bizalom sérült meg a legjobban, és ezt kell most helyreállítanunk” – írta.

A gazdasági és energetikai miniszter szerint különösen fontos az az elv is, amely egyszerre követel igazságtételt és önmérsékletet. Mint fogalmazott, a jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek útját pedig ellenőrizni kell, ugyanakkor a jövő érdekében meg kell találni azokat a pontokat, amelyekben képesek lehetnek együttműködni.

Kapitány István saját parlamenti munkáját is ezzel az elvvel hozta összefüggésbe. „Én ezt képviselem a parlamentben minden alkalommal. Ha egy ellenzéki képviselő hergelés és propaganda helyett szakmai kérdést tesz fel, tőlem szakmai választ kap. Mert hiszek abban, hogy sokkal több a nemzeti minimumunk, mint gondoljuk, és ezekben egy nemzetként tudunk együtt dolgozni” – írta.

A népszerű miniszter szerint a társadalmi és politikai közegben új korszaknak kell következnie. „A megosztás és a gyűlöletkeltés korszaka lejárt. Helyette a szabad vita és az álláspontok tisztességes ütköztetésének korszaka jött el. Az, amelyben a politikai ellenfél nem ellenség, a megegyezés pedig nem gyengeség” – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy szerinte milyen kérdések határozhatják meg az előttünk álló éveket. Egy olyan ország képét vázolta, ahol egy gyermek jövőjét nem a születési helye határozza meg, a tanárok és az ápolók munkája megbecsülést jelent, a vállalkozóknak pedig nem kapcsolatokra, hanem valódi lehetőségekre van szükségük. Szavai szerint az is fontos cél, hogy egy fiatalnak ne azért kelljen külföldre mennie, mert Magyarországon nem lát jövőt, miközben az idősek sem érzik magukat értéktelennek.

„Az én munkám ennek a kérdésnek egy szeletéről szól. Arról, hogy legyen erős gazdaságunk, biztonságos energiaellátásunk és tisztességes verseny, amelyben nem a kapcsolatok döntenek. De az irány közös” – írta. Kapitány István bejegyzése végén a társadalmi megbékélés szükségességét hangsúlyozta. „Hiszem, hogy eljön a társadalmi megbékélés korszaka. Keressük a közös nevezőket, és építsünk rájuk” – fogalmazott.

A köztársasági elnök beszédének utolsó két mondata különösen fontos. „Az állam nem önmagáért van. Az állam az emberért van.” – idézte Baka Andrást.