Október 27-én tartják Izraelben a következő parlamenti választásokat, ami a törvény által megengedett legkésőbbi időpont. A voksolást széles körben Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezetéséről szóló népszavazásként értelmezik, különösen a gázai háború kirobbanása óta eltelt időszak fényében.

A kneszet július 12-én közölte, a jelenlegi parlamenti ciklus július 17-én ér véget, így a kormánykoalíció évtizedek óta először töltheti ki teljes, négyéves mandátumát. A parlament közleménye szerint „mivel a jelenlegi kneszet várhatóan kitölti teljes ciklusát, és a következő általános választás időpontját a törvény már október 27-re rögzítette, a törvényhozás idő előtti feloszlatására nincs szükség”.

A 76 éves Netanjahu, aki több cikluson át irányította az országot, már most Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. Bejelentette, ismét indul a tisztségért, és kijelentette, hogy „győzni szándékozom”, ami politikai pályafutásának egyik legmeghatározóbb megméretését vetíti előre.

Izrael történetének egyik legjobboldalibb koalíciója

Az elmúlt napokban kormánya, amely Izrael történetének egyik legjobboldalibb koalíciója, több törvényjavaslat gyors elfogadásán dolgozott, hogy megerősítse szövetségét és kedvezőbb helyzetből vághasson neki a kampánynak. Júniusban arról beszélt, hogy „széles nemzeti kormányt” kíván létrehozni, „nem jobboldali, nem baloldali, és nem arab pártok támogatásától függő kormányt, hanem széles nemzeti kormányt”.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Ezzel arra törekszik, hogy a választási üzenetet az ideológiai törésvonalak helyett a nemzeti egységre helyezze át – írja a Straits Times. A közvélemény-kutatások ugyanakkor kedvezőtlen képet festenek számára. A Jeruzsálemi Héber Egyetem egyik friss felmérése szerint az izraeliek több mint 92 százaléka úgy véli, Irán került ki győztesen a közel-keleti háborúból, miközben Netanjahu támogatottsága március eleji 40,5 százalékról júniusra 29,4 százalékra esett vissza.

A február végén Izrael és az Egyesült Államok által Irán ellen indított háborút lezáró tűzszünetet is sok bírálat érte. A Teherán és Washington közötti megállapodást sokan Izrael számára kedvezőtlennek tartják. A közvéleményt továbbra is foglalkoztatják az október 7-i támadások körüli biztonsági mulasztások, amelyek szintén rontják a miniszterelnök megítélését.

Komoly viták vannak

Komoly vita zajlik arról is, hogy a ultraortodox zsidó férfiaknak kötelezően be kell-e vonulniuk katonai szolgálatra. Netanjahu kulcsfontosságú szövetségesei többször kilátásba helyezték a kormány megbuktatását, ha választóik nem kapnak mentességet, miközben a hadsereg és a közvélemény jelentős része a szélesebb körű sorozás mellett érvel, mivel az évek óta tartó háborúk kimerítették a fegyveres erőket.

A politikai feszültséget növelik a gázai háború előtt elindított igazságügyi reformok, Netanjahu ellen zajló korrupciós perek, valamint a Gáza háború utáni irányításával kapcsolatos bizonytalanság.

A volt vezérkari főnök, Gadi Eisenkot a felmérések alapján a miniszterelnök legfőbb kihívójává lépett elő. Netanjahu a Hezbollah és Irán elleni katonai fellépést kívánja kampánya középpontjába állítani. Úgy fogalmazott, az iráni „egzisztenciális fenyegetés” elhárítása után a széles nemzeti kormány képes lesz „békét teremteni saját magunk között, kezelni az iráni tengely maradványait, és learatni győzelmünk gyümölcseit olyan politikai megállapodásokban, mint amilyet Libanonnal kötünk – és még több is készülőben van”.