Teherán megsemmisítő katonai válaszlépéseket helyezett kilátásba az újabb amerikai szankciós fenyegetésekre, amelyekkel Washington az iráni vezetés megbuktatását célozza meg. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a történelem legszigorúbb pénzügyi büntetőintézkedéseit ígérte, miközben Donald Trump elnök figyelmeztetett, hogy gazdasági következményekkel néz szembe minden olyan ország, amely bármilyen mentőövet nyújt Iránnak.

Ali Abdollahi vezérőrnagy, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke határozott fellépést ígért a szárazföldön, a tengeren, a levegőben, a légvédelemben és a kibertérben egyaránt. „A felkészültség révén Irán fegyveres erői zúzó, büntető és megsemmisítő válaszokkal reagálnak az ellenség új fenyegetéseire” – fogalmazott a katonai vezető.

Mohammad Bagher Ghalibaf iráni házelnök, a közvetített tárgyalások főtárgyalója iraki látogatásán úgy vélekedett, Washington belátta, hogy nem győzhet a közvetlen katonai összecsapásban. A The Straits Times írása szerint a politikus gazdasági és kognitív hadviseléssel vádolta meg az Egyesült Államokat és Izraelt. „Terveket kell készítenünk az igazságtalan szankciók kezelésére, hogy leküzdhessük azokat” – mondta Ghalibaf.

Irán továbbra is fenyegetőzik

Az iráni külügyminisztérium korábban gazdasági terrorizmusnak nevezte az amerikai intézkedéseket, kijelentve, hogy a korlátozások a legcsekélyebb mértékben sem ingatják meg az irániak eltökéltségét a nemzeti szuverenitás védelmében. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az áprilisban bevezetett tengeri blokád mellett a valaha volt legkeményebb szankciós csomagot készítik elő.

„Ez működni fog Iránban, és össze fogjuk omlasztani ezt a rezsimet” – nyilatkozta Bessent, hozzátéve, hogy a szövetségeseknek és a világ többi részének döntést kell hoznia.

A Hormuzi-szoros lezárásának veszélye miatt az olajárak ismét emelkedtek, a harcok ugyanis korábban a globális tengeri olajkereskedelem mintegy ötödét akadályozták. Az áprilisban és júniusban kötött tűzszüneti megállapodások gyorsan összeomlottak, a magas üzemanyagárak pedig komoly politikai nyomást helyeznek az amerikai elnökre a közelgő novemberi félidős választások előtt.

Kína az iráni olajexport több mint 80 százalékát vásárolja fel, miközben saját energiaigényének felét a Perzsa-öbölből fedezi. Washingtoni nagykövetségük közleményben reagált az amerikai lépésekre.

„A szankciók és a nyomásgyakorlás nem segítenek a probléma megoldásában. Kína arra szólítja fel az érintett feleket, hogy vállaljanak felelősséget, és politikai, valamint diplomáciai eszközökkel rendezzék a kérdést” – nyilatkozta a nagykövetség szóvivője.