A tragikus esemény súlyos következményei csak a katasztrófa másnapján váltak teljesen ismertté, miután az állami televízió által kezdetben közölt négy halálos áldozat és ötszáz sérült száma jelentősen megemelkedett. Hoszein Zafari, az iráni válságkezelő központ szóvivője elmondta, hogy a detonációt nagy valószínűséggel a konténerekben nem megfelelően tárolt vegyi anyagok okozhatták, ugyanakkor megjegyezte, hogy a központ vezetője már a korábbi ellenőrzések során is figyelmeztette a kikötő vezetését az anyagok jelentette veszélyekre, írja az AP.

A Sahíd Radzsí kikötő, amely Irán legjelentősebb konténertermináljaként évente nyolcvanmillió tonna árut kezel és számos olajtartállyal valamint petrolkémiai létesítménnyel rendelkezik, jelentős károkat szenvedett a robbanás következtében. A detonáció ereje olyan mértékű volt, hogy több kilométeres körzetben betörtek az épületek ablakai, a robajt pedig még a kikötőtől huszonhat kilométerre délre található Kesm szigetén is hallani lehetett.

Az oltási munkálatok még másnap hajnalban is folytatódtak, miközben helikopterek és repülőgépek bevetésével próbálták megfékezni a lángokat. Az áruforgalmat teljes egészében leállították a létesítményben, amely éppen azon a napon történt, amikor Irán megkezdte a nukleáris tárgyalások harmadik fordulóját az Egyesült Államokkal Ománban.

A brit Ambrey hajózásbiztonsági vállalat közlése szerint a baleset hátterében a ballisztikus rakéták gyártásához használt szilárd üzemanyag nem megfelelő kezelése állhat. A cég információi alapján márciusban két kínai hajó szállított ammónium-perklorátot Iránba, amelyről először a Financial Times számolt be január folyamán.

Maszúd Peszeskján iráni elnök azonnali vizsgálatot rendelt el az ügyben, miközben az iráni kormány szóvivője azt közölte, hogy bár a vegyi anyagok szerepe valószínűsíthető, a pontos okok feltárása még folyamatban van. Az állami televízió ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy energetikai létesítmények okozták volna a robbanást vagy sérültek volna meg a katasztrófa során.