Donald Trump amerikai elnök a hétvégén leállította a 13 napon át tartó, intenzív légicsapás-sorozatot Irán ellen. Az amerikai katonai vezetés szerint a bombázások elérték a lehetőségeik határát, így nem látták értelmét a támadások folytatásának.

Irán a bombázások felfüggesztését követően azonnal jelezte, hogy továbbra is teljes mértékben ellenőrzi a globális energiakereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. Teherán azt is egyértelművé tette, hogy az amerikai lépés ellenére sem hajlandó újrakezdeni a béketárgyalásokat Washingtonnal.

Az amerikai hadsereg parancsnokai azért javasolták a hadművelet leállítását, mert egyszerűen kifogytak a lehetséges célpontokból. Dan Caine tábornok, az egyesített vezérkar elnöke emellett aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a térségben lévő amerikai bázisok védelmére szolgáló légvédelmi fegyverek készletei veszélyesen megcsappantak.

Jobbnak látták leállítani a támadásokat

A Straits Times szerint hasonló értesülésekről számolt be a hétvégén a New York Times és a CNN is, megerősítve, hogy Trump katonai és civil tanácsadói egyaránt a támadások leállítását szorgalmazták. Bár Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete úgy nyilatkozott, hogy az elnök a tárgyalások lehetőségének megteremtése érdekében döntött a szünet mellett, az iráni diplomácia ezt cáfolta.

Esmail Baghaei iráni külügyi szóvivő egy televíziós sajtótájékoztatón kijelentette, hogy országa nem kérte a béketárgyalások felújítását az Egyesült Államokkal. Teherán ugyanakkor közölte, hogy mindaddig szünetelteti a saját válaszcsapásait, amíg az amerikai bombázások sem indulnak újra.

Az olajárak zuhanni kezdtek

A bombázások leállításának hírére az olajárak azonnal zuhanni kezdtek a világpiacon, mivel a kereskedők abban bíznak, hogy helyreállhat a globális ellátásbiztonság. A Brent nyersolaj ára a múlt heti, száz dollár feletti csúcsról hirtelen több mint hét százalékkal, kilencven dollár alá esett vissza.

Irán mindeközben látványos lépésekkel igyekszik bizonyítani, hogy az amerikai csapások nem érték el a céljukat. Az iráni állami média beszámolói szerint a hatóságok július 27-én reggel hat olyan hajót fordítottak vissza a Hormuzi-szorosnál, amelyek engedély nélkül próbáltak áthaladni az ellenőrzésük alatt álló vizeken.

Az iráni állami média által idézett hivatalos forrás szerint az egyik érintett jármű balesetet is szenvedett. „Amint azt korábban is bejelentettük, a Hormuzi-szorosban zajló forgalom kizárólag az Irán által kijelölt útvonalon történhet, a többi útvonal ugyanis járhatatlan, azokból nincs kiút” – fogalmazott a tisztségviselő.

Az USA támadásai

Trump korábban azért indított újabb légicsapásokat, hogy megbüntesse Teheránt az Egyesült Államok által támogatott, Omán partjaihoz közeli tengeri útvonalat használó hajók elleni támadások miatt. Irán ezzel szemben fenntartja a jogot arra, hogy a hajókat a saját partjaihoz közelebbi csatornába kényszerítse, ahol tranzitdíjat is fel akar számítani nekik.

A kéthetes amerikai bombázás komoly pusztítást végzett Dél-Iránban, ahol hidak és alagutak mellett katonai létesítmények is megsemmisültek, miközben sokan életüket vesztették. Az iráni válaszcsapásokban, amelyek a szomszédos arab országokban lévő amerikai bázisokat érték, négy amerikai katona halt meg. A konfliktus feszültségét fokozta, hogy az iráni támogatást élvező jemeni húszi lázadók a múlt héten a Vörös-tengeren is blokádot hirdettek a szaúdi olajipar ellen. Emiatt az olaj világpiaci ára korábban még magasabbra emelkedett, veszélyeztetve egy másik kulcsfontosságú tengeri kereskedelmi útvonal biztonságát.

Irán Ománnal tárgyal

Washington és Teherán még júniusban megállapodott egy tárgyalási keretrendszerben, amely szerint augusztus végéig rendezték volna a vitás kérdéseket, köztük az iráni nukleáris programot. A felek azonban eltérően értelmezik a megállapodás Hormuzi-szorosra vonatkozó részét, mivel az amerikaiak szabad áthaladást követelnek, míg az irániak ragaszkodnak az ellenőrzési jogukhoz.

Irán jelenleg a szoros túlpartját ellenőrző Ománnal tárgyal, hogy hivatalosan is törvényesítse a vízi út feletti felügyeletét. Ennek érdekében egy magas rangú ománi küldöttség is Teheránba érkezett, miközben a térségbeli arab államok külügyminiszterei folyamatos telefonos egyeztetéseket folytatnak a helyzet rendezéséről.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki a háborút még februárban indította el Trumppal közösen, de az amerikai-iráni tárgyalásokból kimaradt, a napokban Washingtonba utazik, hogy személyesen egyeztessen az amerikai elnökkel.