Az Egyesült Államokkal fennálló fegyveres konfliktus és a szigorodó büntetőintézkedések súlyos csapást mérnek Irán gazdaságára, ahol a külkereskedelmi forgalom több mint egyharmadával esett vissza. Washington a pénzügyi nyomásgyakorlás fokozásával próbálja elszigetelni Teheránt, amit az amerikai kormányzat gazdasági D-napként írt le.

A helyzet súlyosságát az iráni vezetés is nyíltan elismeri. Maszúd Pezeskián iráni elnök az állami médiának nyilatkozva közölte, hogy az amerikai szankciók és a kikötőket érintő tengeri zárlat miatt a kivitel és a behozatal összességében 35 százalékkal esett vissza.

A gazdasági nehézségek az életkörülmények gyors romlásával járnak, ugyanis a legutóbbi adatok szerint az éves infláció elérte a 66 százalékot az országban. A The Straits Times szerint a február végi támadásban megsérült legfelsőbb vezető, Mojtaba Hamenei írásos nyilatkozatban szorgalmazta az egyre súlyosabb megélhetési válság érdemi kezelését.

„Komolyan kell foglalkozni a gazdasági és megélhetési kihívások láncolatával, mint az infláció, a munkanélküliség, az árak kezelése, valamint az áruk és szolgáltatások piaca” – áll a tisztségviselőnek tulajdonított nyilatkozatban.

A korábban kötött megállapodás

Az iráni elnök rámutatott arra is, hogy a korábban kötött rövid életű megállapodás idején sikerült jelentős mennyiségű kőolajat értékesíteniük. A júniusi egyezmény hatálya alatt Irán mintegy 90 millió hordó olajat tudott eladni, mielőtt a diplomáciai folyamat ismét megrekedt volna.

Az amerikai pénzügyminisztérium eközben újabb büntetőintézkedéseket vezetett be a teheráni kapcsolatokkal rendelkező intézményekkel szemben. A szankciók az egyiptomi Banque Misr bankot is elérték, amelynek egyesült arab emírségekbeli fióktelepeit dollártranzakciós korlátozásokkal fenyegetik, emellett egy hongkongi entitást és a Bank Mellihez köthető magánszemélyt is feketelistára tettek.

A diplomáciai megoldás érdekében Katar és Pakisztán is próbál közvetíteni a felek között. A katari miniszterelnök Teheránban tárgyalt az iráni vezetőkkel a tengeri hajózás biztonságának helyreállításáról, amit Abbász Arakcsi iráni külügyminiszter kreatívnak nevezett.

A feszültség továbbra is magas a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros körül. Bár Washington szerint a vízi út nyitva áll, az Iráni Forradalmi Gárda tengerészete nyilvánvaló hazugságnak nevezte az amerikai állításokat, miközben a napi hajóforgalom az átlagos tizenötről mindössze hétre csökkent.