Irán először használt elektrooptikai célkeresős rakétákat amerikai hadihajók ellen, ám a csapások kudarcba fulladtak.
Irán szerdára virradóra az Iszlám Forradalmi Gárda kötelékéből indított hullámban csapott le amerikai célpontokra a Közel-Keleten. A támadás során 10 amerikai hadihajót vettek célba a Hormuzi-szoros közelében, miközben Jordániában lévő amerikai támaszpontokat is tűz alá vettek.
A katonai akcióban a teheráni erők most első alkalommal vetettek be elektrooptikai célkeresővel felszerelt rakétákat. A kamerákkal és fényérzékelőkkel ellátott fegyverek nagy pontossággal képesek bemérni a célpontokat – írta a New York Post.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága megerősítette a csapásmérések tényét, azonban közölték, hogy a támadások nem értek el sikert. A Jordánia ellen indított rakétákat a légvédelem még a levegőben megsemmisítette, és a hajókat ért akció sem okozott kárt.
Irán sorra lépi át a határokat
Teherán a saját lépését az amerikai erők korábbi akciójára adott válaszként értékelte, amelyek során a Kharg-szigeti olajterminál közelében megsemmisítettek öt iráni olajszállítót. Az iráni fél közleménye szerint a fegyveres erők a jogos önvédelemhez való joguk alapján mértek csapást az amerikai létesítményekre és hajókra.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Az iráni vezetés 2025 végén mutatta be az új fegyverrendszert Qassem Bassir néven. A közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta különlegessége, hogy a műholdas navigációs rendszerektől függetlenül működik, így a hagyományos elektronikai zavaróberendezésekkel szinte lehetetlen eltéríteni.
A Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács új titkára, Mohsen Rezaei rombolóellenes különleges rakétaként hivatkozott az új eszközre. Egyelőre nem tisztázott teljes bizonyossággal, hogy a szerdai akcióban pontosan a Qassem Bassir típust használták-e.
Az Iszlám Forradalmi Gárda a sikertelen akciót követően újabb támadásokra figyelmeztetett a Bahreinben és Kuvaitban található támaszpontok, valamint olajszállítók ellen. A katonai szervezet felszólította a hajók legénységét a járművek azonnali elhagyására. A katonai feszültség éleződése komoly aggodalmat keltett a globális olajellátás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros biztonsága miatt. A húszi lázadók szaúdi olajlétesítmények elleni akcióival együtt a katonai konfliktus hatására a nyersolaj hordónkénti ára július óta először emelkedett száz dollár fölé.