Teherán kiterjedtebb katonai válaszra készül az amerikai csapások esetére, miközben a diplomáciai tárgyalások sikerének esélye csekély.
A teheráni vezetés egyre kiterjedtebb és határozottabb katonai válaszcsapást készít elő arra az esetre, ha az Egyesült Államok ismét nagyszabású támadásokat indítana az ország ellen. Bár a háttérben zajlanak a diplomáciai egyeztetések, iráni tisztségviselők magánbeszélgetésekben kevés esélyt látnak a megegyezésre.
Az iráni katonai parancsnokok felülvizsgálják a lehetséges célpontok listáját. A tervezésben részt vevő források alapján a csapások már nem csupán az amerikai érdekeltségekre terjednének ki, hanem az amerikai katonai akciókat támogató országokra, sőt akár a Közel-Keleten kívüli helyszínekre is.
Maszúd Pezeskián iráni elnök múlt heti New York-i útjáról való visszatérése óta a katonai és politikai vezetés kiemelten a lehetséges válaszcsapás léptékére és időzítésére összpontosít. Végleges döntés még nem született, ám az előkészületek felgyorsultak, mivel egyik fél sem mutat hajlandóságot a kompromisszumra.
A feszültség hátterében egy hónapok óta húzódó konfliktus áll, amely még február végén robbant ki az amerikai és izraeli csapásokkal. Az április elején kötött fegyverszünet véget vetett a negyvennapos háborúnak, az ellenségeskedések azonban szórványosan azóta is folytatódnak. A regionális helyzetről szóló elemzések között a The Straits Times írása szerint meghatározó, hogy Teherán határozott elrettentésre törekszik a szimbolikus akciók helyett.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A Nemzetközi Válságcsoport
A Nemzetközi Válságcsoport szakértője, Hamidreza Azizi felhívta a figyelmet arra, hogy az iráni vezetés bizonytalan Donald Trump elnök szándékait illetően. Az iráni döntéshozók nem tudják, hogy az amerikai elnök egy újabb átfogó hadjáratot vagy csupán korlátozott, például a nukleáris létesítményeket célzó csapásokat rendelne-e el.
„Úgy tűnik, eltökéltek abban, hogy a szimbolikus lépésekre ne szimbolikusan válaszoljanak, hanem eszkalálják a helyzetet az elrettentés helyreállítása érdekében” – mutatott rá Hamidreza Azizi.
Teherán mérlegeli egy elhúzódó konfliktus belpolitikai és gazdasági kockázatait is az Egyesült Államokban. Az amerikai közvélemény-kutatások a háború alacsony támogatottságát mutatják, az emelkedő üzemanyagárak pedig komoly aggodalmat jelentenek a közeledő félidei választások előtt.
A készülődés részeként Teherán utasította a libanoni, jemeni és iraki szövetséges csoportjait, hogy álljanak készen az iráni erők támogatására. A megadott iránymutatás szerint a koordinált válasznak a Hormuzi-szorostól egészen az amerikai érdekeltségekig kell terjednie a régión belül és kívül egyaránt.
Az iráni vezetés
Az iráni vezetés szempontjából súlyos tényező a gazdaság teherbíró képessége. Az amerikai blokád leállította az olajexportot, ami az állam elsődleges bevételi forrása, miközben az évek óta tartó szankciók óriási terhet rónak a lakosságra.
Az ENSZ Közgyűlésén Teherán katari közvetítőkön keresztül javaslatot nyújtott be Washingtonnak. A kezdeményezés értelmében hét napon belül leállíthatnák a harcokat és újranyithatnák a Hormuzi-szorost, amennyiben az Egyesült Államok feloldja a kikötői zárlatot, kiengedi a befagyasztott 12 milliárd dolláros iráni vagyont, valamint eltörli az olajszankciókat.
Donald Trump szombaton visszautasította ezt a javaslatot, ám az amerikai válaszüzenet kedden megérkezett Teheránba katari közvetítéssel, és jelenleg a felülvizsgálata zajlik. Washington ragaszkodik ahhoz, hogy a nukleáris program is szerepeljen a tárgyalási témák között, míg Irán szerint erről csak a saját feltételeinek teljesítése után lehet szó.
Folyamatosan újraindulnak a támadások
Szakértők szerint még az esetleges közvetett egyeztetések folytatódása esetén is rendkívül csekély az esély a megállapodásra. Alex Vatanka, a washingtoni Middle East Institute szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy az iráni rendszer számára a blokád fenntartása hosszabb távon elviselhetetlen, így a konfliktus élesedése szinte elkerülhetetlen.
A háború kitörése óta a harcok hullámokban újulnak ki, több ezer civil életét követelve, miközben súlyos károkat okoznak Irán katonai képességeiben és az amúgy is törékeny gazdaságban. Az Egyesült Államok számára a műveletek kiürítették a Pentagon rakétakészleteit anélkül, hogy elérték volna a kívánt célokat.
Irán és szövetségesei a regionális eszkalációval próbálják növelni Washington terheit, veszélyeztetve a globális energiapiacokat. A jemeni húszik előrenyomulása a Bab el-Mandeb szoros felél újabb nyomási pontot nyitott meg a Vörös-tenger déli bejáratánál.
A katonai és gazdasági nyomás egyre komolyabb belpolitikai kockázatot jelent a teheráni vezetés számára. A hatalom tart egy újabb országos tiltakozási hullámtól, mint amilyen a januári megmozdulások idején történt, amikor a gazdasági nehézségek miatti tüntetéseket a hatóságok erőszakkal fojtották el. Jogvédő szervezetek beszámolói szerint a háborús helyzetben tovább keményedett a fellépés a kormánnyal szembenállókkal szemben.