Irán megduplázza a benzin árát a nagyfogyasztók számára, miközben az amerikai szankciók és a riál gyengülése sújtja a gazdaságot.
Teherán döntést hozott az üzemanyagár-emelésről a nagyfogyasztók számára, miközben az Egyesült Államok újabb szankciókkal fokozza a gazdasági nyomást az országon. A változtatás értelmében a legfelső fogyasztási kategóriába tartozó benzin ára a duplájára nő, miközben egyre kevesebb az üzemanyag Iránban.
Az iráni kvótarendszer három szinten határozza meg a benzin árát a havi fogyasztás alapján. Az első hatvan liter ára literenként 1500 tomán, a következő 50 literé 3000 tomán, az ezen felüli mennyiségé pedig eddig 5000 tomán volt a The Straits Times beszámolója szerint.
Fatemeh Mohajerani kormányszóvivő közölte, hogy a harmadik kategória ára 10 000 tománra emelkedik. „A ráta szeptember 8-a reggelétől növekszik 10 000 tománra” – mondta a szóvivő az iráni állami médiában.
„A szakértői egyeztetéseken eltérő számok is elhangzottak, de mivel az elnök ígéretet tett az embereknek, a 10 000 tomános mértéket határoztuk meg” – tette hozzá Mohajerani. Később tisztázta, hogy az első és a második kategória tarifái változatlanok maradnak.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Iránban az állam évtizedek óta jelentősen támogatja az üzemanyagárakat, így bármilyen korrekció kifejezetten érzékeny politikai témának számít. A döntés bejelentésének idején az iráni riál az árfolyamkövető oldalak adatai alapján a feketepiacon már több mint 2,2 millió riált ért egyetlen amerikai dollárral szemben.
A Közel-Keleten február 28-án kirobbant háború előtt a dollár árfolyama még 1,7 millió riál körül mozgott. Április végén ért el egy korábbi mélypontot, amikor 1,8 milliót kellett fizetni egy dollárért.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter augusztus végén vázolta fel Irán teljes gazdasági elszigetelésére vonatkozó tervét, amellyel a pénzügyi nyomásgyakorláson keresztül igyekeznek felgyorsítani a konfliktus lezárását. Az washingtoni adminisztráció emellett tengeri zárlat alá helyezte az iráni kikötőket, hogy a nullára csökkentse az ország kőolajexportját.