A modern technológiai fejlődés gyors üteme miatt a mai okostelefonok számítási teljesítménye messze túlragyogja a korábbi évtizedek számítástechnikai eszközeit. Széles körben elterjedt az az állítás, hogy a zsebünkben hordott telefonok nagyságrendekkel erősebbek, mint azok a rendszerek, amelyek segítségével az űrhajósok eljutottak a Holdra.

Ez a megállapítás technikai szempontból teljesen megállja a helyét. Az Apollo-parancsnoki modulban használt fedélzeti számítógép a Massachusetts Institute of Technology dokumentációja alapján mindössze 2048 szónyi törölhető memóriával rendelkezettt. Mivel egy szó 16 bitből állt, ez összesen 4096 bájtnyi RAM-nak felelt meg. Ezzel szemben egy iPhone 17 Pro 12 gigabájt memóriával van felszerelve, ami csaknem hárommilliószoros kapacitást jelent – adta hírül a BGR.

A memórián kívül a feldolgozási sebesség és a háttértár tekintetében is hatalmas a szakadék a két technológia között. A 60-as évek végén csúcstechnológiának számító fedélzeti egység processzora 2,048 megahertzes órajelen működött, bár a tényleges hatékony sebessége egyes adatok szerint inkább a 0,043 megahertzhez állt közel, miközben a kiolvasható memóriája 72 kilobájt adatot tárolt. Egy mai csúcsmodell központi egysége ehhez képest 850 és 2100 megahertz közötti sebességre képes, a háttértára pedig akár az 1 terabájtot is elérheti.

A Holdra jutást segítő korabeli rendszerek

A Holdra jutást segítő korabeli rendszereket még az iskolai tanórákon használt egyszerűbb számológépek is felülmúlják. Amennyiben azonban a mai rakétatudósok egy okostelefont építenének be egy modern űrhajóba, az a jelenlegi technikai színvonalhoz képest jelentős visszalépést jelentene.

Bár az okostelefonok a holdkomp számítógépéhez képest rendkívül fejlettek, a mai űreszközök hardvereihez viszonyítva már gyengének számítanak. A SpaceX Falcon 9 rakétája például sejthetően kétmagos x86-os processzorokat alkalmaz. Ezek az alkatrészek legalább 4,10 gigahertzes órajelen futnak, ami a duplája egy iPhone 17 Pro teljesítményének.

A jövőbeli holdmissziók során az űrhajósoknak valószínűleg nem lesz szükségük a Föld körüli pálya legösszetettebb szuperszámítógépeire a sikeres landoláshoz. A szakértők szerint akár a kínai ételkiszállító drónok hardveréhez hasonló architektúra is elegendő lehet a feladathoz. A legfőbb kihívást jelenleg nem a fedélzeti számítógépek hiánya, hanem a biztonságos célba érés jelenti, hiszen a SpaceX Starship tesztjei során bekövetkezett többszöri robbanás rávilágított a fennálló kockázatokra.