A Duke Egyetem kutatói olyan injektálható anyagot fejlesztettek ki, amely egerekben segítette az agyi szövetek és erek újjáépülését.
Az ischaemiás stroke során kialakuló vérrög elzárja az agyi ereket, ami a vérellátás megszűnése miatt az érintett terület elhalásához vezet. Bár a rög azonnali eltávolításával a még megmenthető szövetek megóvhatók, a már elhalt agysejtek helyén keletkező üreget a szervezet képtelen önmagától újjáépíteni. A Duke Egyetem biomérnökei most egy olyan injektálható hidroglé alapú szerkezetet hoztak létre, amely közvetlenül a sérülés helyén serkenti a gyógyulást.
Az eljárás alapját apró hidrogél részecskékből álló mikropórusos váz alkotja. Ez a porózus struktúra fizikai támasztékot nyújt a benövő sejteknek, miközben a felületéhez rögzített sejten kívüli hólyagocskákkal irányítja a regenerációt. Az asztrocitákból származó apró csomagok olyan jelzőmolekulákat tartalmaznak, amelyek a sérült területre vonzzák a szervezet saját immunsejtjeit.
Fontps eredmények születtek
A kutatásról beszámoló ScienceDaily cikke szerint a célzott jelzőmolekulák meglepő módon nemcsak makrofágokat, hanem nagy számban neutrfil sejteket is a sérült területre vonzottak. A neutrfilokat korábban döntően a szélütés utáni káros gyulladásos folyamatokkal azonosították, ám a megfelelő környezeti jelek hatására ezek a sejtek átalakulhatnak, és aktívan támogathatják a szöveti regenerációt. Amikor a szakemberek kísérletileg csökkentették a neutrfilok számát, a sérült területen jelentősen visszaesett az új erek képződése.
„Ez az eredmény teljesen megváltoztatja a neutrfilokról alkotott eddigi elképzeléseinket stroke után. A szerepük nyilvánvalóan attól függ, hogy mikor érkeznek meg, hol helyezkednek el, és milyen jeleket kapnak a környezetüktől. Tanulmányunk egy olyan mérnöki stratégiát mutat be, amellyel ezeket a sejteket a megfelelő időben tudjuk a helyszínre vonzani és ott tartani” – fogalmazott Shangjing Xin, a tanulmány vezető szerzője.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Az immunsejtek megjelenésével párhuzamosan új érhálózat alakult ki az üregben, miközben az idegsejtek közötti jeltovábbításért felelős axonrostok száma is megnövekedett. A biológiai változások a kezelt egerek mozgásában is megmutatkoztak. A tesztek során az állatok mellső lábainak koordinációja nyolc hét alatt a teljesen egészséges egyedek szintjére javult, a pozitív hatás pedig a kísérlet végéig megmaradt.
A szerkezet pórusos felépítése
A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a jelzőmolekulák önmagukban, a hidrogél váz nélkül nem tudtak érdemi érhálózat-regenerációt kiváltani. A szerkezet pórusos felépítése és a szignálok helyi koncentrálása elengedhetetlennek bizonyult a sikeres gyógyulási válaszhoz.
„A sérült szövet elhalása után a véráramlás helyreállítása önmagában már nem elegendő. A mi célunk az, hogy úgy alakítsuk át a sérült teret, hogy az immunológiai, érrendszeri és idegi regenerációs folyamatok együttműködhessenek. Egy ökoszisztémát nem lehet pusztán a kezdeti károk elhárításával helyreállítani, meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az élet visszatérését” – fejtette ki Tatiana Segura, a Duke Egyetem biomérnök professzora.
A Cell Biomaterials folyóiratban megjelent eredmények egyelőre előkészítő fázisban vannak, így a módszer embereknél még nem alkalmazható. A kutatócsapat a következő lépésben emberi őssejtekből előállított asztrocitákkal tervezi folytatni a kísérleteket, ami stabilabb és a klinikai gyakorlathoz közelebb álló forrást biztosíthat a jövőbeli terápiákhoz.