Az indiai szubkontinens felszíne alatt zajló tektonikai folyamatok minden eddiginél meghatározóbb változáson mennek keresztül, mivel a legfrissebb geológiai megfigyelések szerint az indiai kontinentális lemez nem oldalirányban, hanem vízszintesen, két külön rétegre kezd szétválni. A szakemberek által megfigyelt jelenség alapjaiban változtathatja meg eddigi ismereteinket a kontinensek viselkedéséről.

A tudományos közösség régóta kereste a választ a Tibeti-fennsík kialakulásának pontos mechanizmusára, amire most új magyarázattal szolgáltak a Stanford Egyetem kutatói. 

Simon Klemperer és kutatócsoportja az Amerikai Geofizikai Unió decemberi konferenciáján mutatta be elméletét, amely szerint az indiai lemez réteges szétválása állhat a háttérben. Ez a folyamat megmagyarázná mind Tibet rendkívüli magasságát, mind pedig azt, hogy a lemez alsó része miként süllyed a földköpenybe.

A kutatók következtetéseiket a tibeti források héliumszintjének alapos vizsgálatára alapozták. Az ESS Open Archive felületén közzétett, még szakmai bírálatra váró tanulmányuk szerint Észak-Tibetben olyan mintázatot fedeztek fel, amely arra utal, hogy a földköpeny kellően közel került a felszínhez ahhoz, hogy a ritka hélium-3 izotóp megjelenjen a forrásokban. 

Ezzel szemben Dél-Tibetben főként a gyakoribb hélium-4 jelenléte mutatható ki, ami arra enged következtetni, hogy ezen a területen még nem történt meg a lemezek szétválása.

Az Utrechti Egyetem professzora, Douwe van Hinsbergen, aki nem vett részt a kutatásban, a Science Magazine-nak nyilatkozva beszélt a felfedezés jelentőségéről. „Eddig nem tudtuk, hogy a kontinensek képesek ilyen módon viselkedni, ami a szilárd földtudomány szempontjából meghatározó jelentőségű felismerés” – mondta a szakember.