Egy új kutatás szerint az idegen civilizációk nyomait eddig nem vizsgált, magasabb frekvenciákon is érdemes keresni az űrben.
Az intelligens földönkívüli élet után kutató csillagászok eddig elkerülhették a potenciális idegen jeleket, mivel korábban a rádióspektrum egy meglehetősen szűk tartományára fókuszáltak. A legtöbb hagyományos SETI-projekt a hidrogén és a hidroxil természetes kibocsátása közötti frekvenciasávot figyelte, ezt a területet ugyanis a csillagközi kommunikáció legvalószínűbb találkozóhelyének tartották a szakemberek.
Egy friss kutatás szerint azonban a magasabb rádiófrekvenciák is értékes lehetőségeket rejthetnek a távoli civilizációk technológiai jeleinek felkutatására. Az eredményeket a Royal Astronomical Society birminghami nemzeti csillagászati találkozóján mutatták be.
A Manchesteri Egyetem PhD-hallgatója, Louisa Mason a chilei ALMA teleszkóprendszer korábbi megfigyeléseit elemezte, elvégezve az obszervatórium első ilyen jellegű felmérését. Mason nem igényelt új teleszkópidőt, hanem olyan adatbázisokat vizsgált át, amelyeket eredetileg más kutatásokhoz gyűjtöttek össze. A szakember olyan szűk sávú rádiójeleket keresett az adatokban, amelyek természetes folyamatok helyett mesterséges technológiára utalhatnak.
„A SETI-kutatások évtizedek óta a rádióspektrum egy viszonylag kis részére összpontosítanak. Mi arra voltunk kíváncsiak, mi történik, ha egy teljesen más tartományban vizsgálódunk” – magyarázta Mason.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A milliméteres és szubmilliméteres rádiósávok
A kutató kifejtette, a milliméteres és szubmilliméteres rádiósávok szinte teljesen feltérképezetlenek ezen a területen, így a mostani munka egy új irányt nyit meg a keresésben. A vizsgálat során két szűk frekvenciatartományt ellenőriztek, ám a küszöbértéket meghaladó technológiai jelet végül nem találtak. A projekt ugyan mindössze négy archivált megfigyelésre korlátozódott, az eredmények mégis azt mutatják, hogy a magasabb frekvenciájú teleszkópok rendkívül hasznosak lehetnek a jövőbeli kutatásokban.
A ScienceDaily. szerint a munka rámutatott a rádiócsillagászat egy gyakran figyelmen kívül hagyott jelenségére is. Amikor egy teleszkópot egyetlen célpontra irányítanak, a látómezőbe általában sok más, a környezetben található csillag is bekerül. Ezeket a véletlenül megfigyelt objektumokat a szakértők gyakran csak csillagászati mellékfognásként emlegetik.
A túl halvány vagy távoli égitestek
A csillagászok korábban katalógusok segítségével becsülték meg ezt a mellékfognást, ám ezek a listák sokszor nem tartalmazzák a túl halvány vagy távoli égitesteket. Mason ezért egy galaktikus szimulációs modellt használt, amellyel pontosabban kiszámíthatta az egyes megfigyelések során valójában rögzített csillagok számát.
A módszert egy korábbi SETI-felmérésre is alkalmazták, ahol a korábbi katalógusok alapján 288 ezer csillagot azonosítottak. A galaktikus modell segítségével végzett új számítások viszont azt mutatták, hogy a teleszkópok valójában több mint hatmillió csillagot figyelhettek meg.
„Az egyik legizgalmasabb dolog ebben a munkában annak a felismerése, hogy sokkal több csillagot vizsgáltunk meg, mint eredetileg gondoltuk” – nyilatkozta Mason. A kutató szerint még a nagyon kis kiterjedésű megfigyelések is hatalmas számú és rendkívül változatos csillagot tartalmazhatnak, a magas frekvenciájú adatok és a galaktikus szimulációk ötvözése pedig segít jobban megérteni, pontosan hol kellene folytatni a keresést.
Mason felhívta a figyelmet arra, hogy a konkrét jel hiánya nem jelenti az intelligens élet létezésének cáfolatát, hiszen a vizsgálat csak egy szűk tartományra terjedt ki. A szakember reméli, hogy az eredmények ösztönözni fogják a csillagászokat a kutatások kiterjesztésére, emellett a munka azt is bebizonyította, hogy a meglévő archívumok új megfigyelési kampányok nélkül is értékes információkkal szolgálhatnak.