A kínai FAST rádióteleszkóp adatait elemző csillagászok egy ígéretes, de feltehetően földi eredetű jelet azonosítottak a K2-155 rendszernél.
Az univerzum végtelenjében évtizedek óta keresi az emberiség a földönkívüli intelligencia nyomait, ám az áttörést hozó bizonyíték még várat magára. Kínai csillagászok a világ legnagyobb egytányéros rádióteleszkópjával végeztek alapos elemzést 33 olyan bolygórendszerben, ahol elvileg jelen lehetne egy technológiailag fejlett civilizáció.
A felmérésben vizsgált célpontok túlnyomó többségénél nem találtak semmi szokatlant. Egy távoli csillagrendszer iránya azonban felkeltette a kutatók figyelmét egy különleges rádiójel miatt.
A Földtől 238 fényévre található K2-155 jelű vörös törpe felől egy keskenysávú rádiójel érkezett. Az ilyen típusú jelzéseket természetes asztrofizikai folyamatok ritkán hozzák létre, a mesterséges adóberendezésekre viszont kifejezetten jellemzőek.
„A természetes asztrofizikai folyamatok ritkán hoznak létre rendkívül keskeny spektrometriai sajátosságokat, míg a mérnöki tervezésű adókra ez nagyon is jellemző” – fogalmazott a kutatócsoportot vezető Zi-Qi Li, a Pekingi Pedagógiai Egyetem csillagásza az Astronomical Journal című szaklapban megjelent tanulmányban.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A kutatók a legmodernebb feldolgozási módszereket alkalmazták a korábbi megfigyelések során gyűjtött hatalmas adatmennyiség átszűrésére. A szakértők a FAST 2021-es méréseit vizsgálták felül egy újonnan kifejlesztett feldolgozási eljárással, amint azt a ScienceAlert megírta.
A földönkívüli jelek keresését alaposan megnehezíti a földi eredetű rádiózaj. A műholdak, repülőgépek, kommunikációs hálózatok és egyéb berendezések által kibocsátott zavaró jelek ugyanis könnyen megtéveszthetik a méréseket végző tudósokat.
Az érkező rádiójel
Ennek a problémának az áthidalására a kínai FAST teleszkóp különleges, 19 sugaras vevőegységét hívták segítségül. A módszer lényege, hogy míg a középső sugár a kiszemelt bolygórendszert figyeli, a többi 18 a szomszédos égboltrészleteket pásztázza párhuzamosan.
Ha egy rádiójel több sugárban is megjelenik egyszerre, az szinte biztosan földi zavarnak tekinthető. Amennyiben viszont kizárólag a célpontra irányított sugárban bukkant fel, a jel átment a következő ellenőrzési szűrőn. A mesterséges intelligencián és hullámcsomag-elemzésen alapuló algoritmus kezdetben több mint 139 ezer gyanús jelet szűrt ki. A többlépcsős tisztítási folyamat végén mindössze két olyan jel maradt, amely figyelmet érdemelt.
Az egyik jelet a Kepler-438 csillag irányából észlelték, ám erről gyorsan kiderült, hogy földi eredetű interferencia eredménye. A másik jelzés viszont a K2-155 jelű vörös törpénél bukkant fel, amelynek környezetében három szuperföld típusú bolygó kering.
A lakhatósági zóna
A legkülső ismert bolygó a lakhatósági zóna szélén helyezkedik el, ahol elvileg a folyékony víz is megmaradhat a felszínen. A mérések mélyén megtalált, NBS 260108 elnevezésű jel rendkívül keskenysávú volt, és a frekvenciája is eltolódott, ami a bolygó mozgásából eredő Doppler-hatásra utalhat.
A jelzés kizárólag a K2-155-re irányított sugárban jelent meg, így teljesítette a technojel-jelöltség feltételeit. A további részletes elemzések során viszont kiderült, hogy a jel csak az egyik polarizációs csatornában volt erős, ráadásul hasonló frekvenciájú jelek más csillagok megfigyelésekor is felbukkantak.
Bár a jel pontos eredetét még nem sikerült kétségkívül megállapítani, a szakértők szerint a műszeres vagy földi zavaró tényezők a legvalószínűbb magyarázatok. Az újonnan kidolgozott elemzési módszer mindenesetre komoly előrelépést jelent a jövőbeli kutatások pontosságának növelésében.