Újabb tengeri támadás érte a Hormuzi-szoros szállítmányozását, ami súlyos aggodalmakat kelt az olajellátás biztonságával kapcsolatban.
A brit haditengerészethez köthető UKMTO tengerészeti biztonsági szervezet jelentése szerint egy lövedék csapódott be egy áthaladó tengeri járműbe, ám a károk mértékéről és a legénység állapotáról egyelőre nem érkeztek pontos információk.
A legújabb tengeri incidens közvetlenül azután történt, hogy Szaúd-Arábia elővigyázatosságból ideiglenesen leállította a Kelet-Nyugat kőolajvezetékét. A döntést egy dróntámadás kényszerítette ki, amely a The Straits Times beszámolója szerint Irak területéről indult, ahol iráni támogatást élvező milíciák állomásoznak.
Az ezerkétszáz kilométeres szaúdi vezeték kiemelt szerepet játszik a térség nyersolajának exportjában, amióta a Hormuzi-szoros a harcok miatt nagyrészt járhatatlanná vált. A szárazföldi útvonalon naponta 4-5 millió hordó olaj haladt át, ami a globális kínálat nagyjából 4-5 százalékát teszi ki.
Még mindig nagyon súlyos a helyzet
A csővezetéket ért csapásért senki sem vállalta azonnal a felelősséget, de a műholdfelvételeken sűrű fekete füstoszlop látszott Medina déli részénél. A támadásban többen megsérültek és anyagi kár is keletkezett. Az Írországban tartózkodó Donald Trump amerikai elnök úgy vélekedett, hogy valószínűleg Irán áll a háttérben.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Ezzel párhuzamosan a huszik által kilőtt lövedékek két embert megsebesítettek a szaúdi Jazán tartományban, ahol egy mecset és több épület is megsérült. Az energiapiacokon azonnal meglátszott a feszültség éleződése, a Brent típusú kőolaj ára átlépte a hordónkénti száz dolláros határt, míg az Egyesült Államokban a gázolaj kiskereskedelmi ára rekordmagas szintre emelkedett.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a jemeni huszi lázadók elfoglalták a Vörös-tenger bejáratánál fekvő stratégiai fontosságú Perim-szigetet. Mohammad bin Szalmán szaúdi trónörökös telefonon kért katonai segítséget az amerikai elnöktől, Washington azonban jelenleg csak hírszerzési támogatást ígért, közvetlen beavatkozást nem.
Az Egyesült Államok és Irán közötti egyeztetések még a nyáron zátonyra futottak, így a diplomáciai megoldás továbbra is távolinak tűnik. „Mindaddig semmi értelme a párbeszédnek és a tárgyalásoknak, amíg az amerikai oldal nem fogadja el Irán minden feltételét” – fogalmazott Ebrahim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke az X-en.
Noha hétfőn Omán kezdeményezésére megbeszélést tartanak az öbölmenti arab államok és Irán részvételével, az iráni tisztségviselők nem várnak áttörést a tárgyalásoktól. Teherán a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzésének elismerését és a tengeri áthaladási díjak szedésének jogát követeli, amit Washington határozottan elutasít.