Gyakorlatilag leállt a hajóforgalom a Hormuzi-szorosban, miután az Egyesült Államok és Irán között ismét fegyveres összecsapások kezdődtek. A világ egyik legfontosabb energiakereskedelmi útvonalán tapasztalható visszaesés újabb csapást jelent azokra a piacokra, amelyek már eddig is a történelem legnagyobb ellátási zavarával küzdöttek.

A Lloyd’s List Intelligence csütörtöki közlése szerint kedd óta egyetlen nagy hajó sem haladt át az amerikai koordináció alatt működő útvonalon úgy, hogy közben sugározta volna a helyzetét. Az Omán partjai mentén húzódó sávban a követhető átkelések „gyakorlatilag nullára estek vissza”.

A tengeri adatelemző cég adatai alapján július 7. óta egyetlen 10 ezer tonna hordképességet meghaladó hajó sem kelt át a déli útvonalon bekapcsolt automatikus azonosító rendszerrel, bár legalább két hajó vélhetően jeladás nélkül áthaladt. Szerdán mindössze öt hajót regisztráltak a szorosban, míg hétfőn még 45 átkelést követtek nyomon a Windward tengeri hírszerzési platform adatai szerint – számolt be róla az Al Jazeera.

Naponta mintegy 130 hajó haladt át a térségen

A háború február végi kezdete előtt naponta mintegy 130 hajó haladt át a térségen, amely a globális energiaellátás egyik kulcsfontosságú szűk keresztmetszete. Csütörtökön több robbanásról érkezett jelentés Irán déli részéből, miután az amerikai erők kedden és szerdán több tucat iráni célpont ellen hajtottak végre csapásokat. Egy amerikai tisztviselő az Al Jazeerának azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem áll a legutóbbi támadások mögött, amik elkövetőjét egyelőre nem nevezték meg.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Iráni tisztségviselők és állami médiumok közlése szerint Teherán válaszul amerikai katonai létesítményeket és más célpontokat támadott Bahreinben, Kuvaitban, Katarban, Jordániában és Irakban. Washington korábban azzal indokolta saját műveleteit, hogy több hajót is támadás ért a Hormuzi-szorosban.

Az olajár pénteken nagyrészt stabil maradt

Az újabb feszültség ellenére az olajár pénteken nagyrészt stabil maradt, miután az előző napokban emelkedést mutatott. A Brent hordónkénti ára 76,37 dolláron állt a kora reggeli órákban, ami alig tért el a csütörtöki záróértéktől, és mintegy két százalékkal alacsonyabb volt a szerdai szintnél. A múlt hónapban, amikor Washington és Teherán egy egyetértési nyilatkozatot írt alá a háború lezárásáról, az árak visszatértek a konfliktus előtti szintre. A Brent jegyzése ugyanakkor több mint négy dollárral magasabb a múlt heti értéknél.

Bart Melek, a torontói TD Securities globális árupiaci stratégiáért felelős vezetője szerint a viszonylagos árstabilitás azt jelzi, hogy a piac bízik a közel-keleti helyzet rendeződésében. Hozzátette, hogy a mostani harcok tovább fokozhatják a nyári időszakban amúgy is erősödő áremelkedési nyomást, mivel az olajkészletek csökkennek.

„Arra számítunk, hogy a Brent ára 10–15 dollárral is emelkedhet a nyár folyamán, ahogy az olaj- és üzemanyagkészletek apadnak, ami megterheli az ellátási láncokat” – mondta.

A finomított termékek ára van nagyobb nyomás alatt

June Goh, a szingapúri Sparta Commodities vezető olajpiaci elemzője szerint jelenleg nem a nyersolaj, hanem a finomított termékek ára van nagyobb nyomás alatt. „Különösen a dízelpiac szenved, egyrészt a közel-keleti finomítók kieső kínálata miatt, másrészt azért, mert az orosz finomítókat folyamatos ukrán dróntámadások érik, ami a szezonális szintet jóval meghaladó dízelárakat eredményez a nyersolajhoz képest.”

Az amerikai S&P 500 index 0,8 százalékos emelkedése után az ázsiai tőzsdék is pluszban nyitottak pénteken. A tokiói Nikkei 225 1,9 százalékkal erősödött a délelőtti kereskedésben, a szöuli Kospi 3,6 százalékot ugrott, míg a hongkongi Hang Seng index 1,4 százalékos növekedést mutatott.