Horgászok által használt etetőanyaggal mérgezhették meg a Balatont
Óriási károkat okozhatnak a horgászok által előszeretettel bevetett, foszfortartalmú etetőanyagok a tóban, ami ellen kulcsfontosságú lenne fellépni.
Unsplash 
A Hírbalaton.hu portálnak adott interjújában Istvánovics Vera, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja elmondta,
„Az a foszformennyiség, amelyet a horgászok ma az etetőanyagokkal a tóba juttatnak, fele vagy közel akkora mennyiség, amitől csak sok milliárd forintért lehetne megóvni a Balatont.”
A szakértő Nagy István agrárminiszter korábbi nyilatkozatára reagált, ő ugyanis arról beszélt, hogy a horgászok egyáltalán nem befolyásolják számottevő mértékben a Balaton vízminőségét az etetőanyagok alkalmazásával.
Istvánovics közölte, évente több mint 2 ezer tonna, vagyis 100 konténernyi etetőanyagot, ezzel pedig 8 tonna foszfort szórnak a horgászok a Balatonba.
A tó teljes éves foszforterhelését a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatáság átlagosan évi 165 tonnára teszi, de Istvánovics Vera kidolgozott egy új számítási módot, mert a jelenlegi szerinte nem eléggé pontos; a balatoni foszforterhelésen belül csak a Zalán át érkezőről léteznek jelenleg pontos adatok, ami annak köszönhető, hogy a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatáság 1976 óta naponta méri a folyó torkolati terhelését.
A BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszéke 2003-ban 20 évre visszamenően becsülte a Balaton foszforterhelését. Az eredmények szerint a tó teljes foszforterhelése a csapadékviszonyoktól függően 3-6-szor akkora volt, mint a Zalán át bejutó foszformennyiség.
Mindezekből kifolyólag a Balaton teljes foszforterhelése évi 80 tonnára tehető, amiből az következik, hogy a horgászok által bedobált foszfor sokkal nagyobb arányú az egész foszformennyiséghez képest.
„Az nagyon könnyen lehet, hogy az olyan parti, a medence aljáról felszínre kerülő algagyep-felszakadozásokat, mint amilyet Almádiban tapasztaltak tavaly, részben a Balatonba szórt szerves anyag okozza” – tette hozzá a szakember.
