Rossz vége lehet a hiperszonikus fegyverkezésnek
Számos biztonságvédelmi szakértő arra figyelmeztet, hogy rosszul sülhet a hiperszonikus fegyverkezési versenynek Oroszország, Kína és az Egyesült Államok között.
Az orosz védelmi minisztérium hivatalos YouTube-csatornáján 2018. július 19-én közreadott, videofelvételrõl készített kép: manõverezõ robotrepülõgépet indít az orosz Avangard hiperszonikus hadászati rakétarendszer egy oroszországi helyszínen. A védelmi tárca szerint a közeljövõben megkezdõdik az Avangard-rendszer sorozatgyártása. (MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium) *** Local Caption *** 54500530 
Az USA nemrégiben arról számolt be hírszerzési források alapján, hogy Kína két különböző hiperszonikus tesztet hajtott végre, júliusban és augusztusban is egyet. Olyan rakétákat teszteltek, amelyek a hangsebesség ötszörösével tudnak közlekedni és atomkapacitással is rendelkezhetnek.
Mark Milley, az amerikai hadsereg tábornok kijelentette, hogy ezeket a tesztek rendkívül aggasztóak voltak Amerika számára, mint fogalmazott ez egy „Szputnyik pillanat” volt – utalva arra, hogy 1957-ben a Szovjetunió előnyt szerzett az űrversenyben, hogy elsőként ők küldték űrbe Szputnyik nevű műholdjukat.
Gregory Hayes, a Raytheon nevű védelmi cég vezérigazgatója kijelentette, hogy az amerikai kormány „évekkel lemaradt” Kínától ezen technológia fejlesztésében – idézte a South China Morning Post. Emlékeztetőül: Kína 2014-ben tesztelte először hiperszonikus rakétáit, Oroszország pedig 2016-ban csatlakozott ehhez a versenyhez.
Az Egyesült Államok már a 2000-es évek eleje óta fejleszti aktívan a hiperszonikus fegyverprogramját, azonban a védelmi iparhoz képest nagyon szűkös finanszírozással dolgoztak. A Pentagon és a Kongresszus is azonban kezd türelmetlen lenni, egyre többen szeretnék, hogy az USA-nak is legyen egy bevetésre alkalmas hiperszonikus rendszere.
Részben azért szeretnének végre haladni a programmal, hogy ne maradjanak le túlságosan Kínáról és Oroszországról, ezért növelni fogják a hiperszonikus fegyverek fejlesztésére félretett összeget a költségvetésből: 3.2 milliárd dollárról 3.8 milliárd dollárra.
Zhao Tong, a pekingi Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért nevű szervezet nukleáris programokkal foglaló vezetőszakértője szerint ezzel most már kijelenthető: elkezdődött a hiperszonikus fegyverkezési verseny:
„Kína nagyon kemény összegeket fektetett ebbe a technológiába, az USA pedig kételkedik Kína szándékaiban, ezért fenyegetve érzi magát. Ez arra fogja késztetni az USA-t, hogy erősítse meg a rakétavédelmi rendszerét” – fogalmazott.
„Ennek a fegyverkezési versenynek viszont nagyon rossz vége is lehet, magas a kockázat, mivel a hiperszonikus fegyverek kapcsán sokkal több a technikai bizonytalanság, mint a tradicionális ballisztikus rakétáknál. Ez pedig növeli az esélyét annak, hogy valamilyen helyzetet rosszul ítélnek meg a felelősek és akár egy katonai konfliktus esetén túlreagálására is sor kerülhet”
Zhao szerint az USA két kínai hír miatt aggódik elsősorban: a nukleáris kapacitásokkal rendelkező hiperszonikus rakéták fejlesztésétől, valamint a 250 földalatti nukleáris rakétasilótól, amiről beszámolók érkeztek.
Nem véletlen tehát, hogy az USA aggodalma abban nyugszik, hogy az atomfegyverek miatt hozott nemzetközi szerződésektől elmozdul a világ. A Biden-kormány is ezért kezdett agresszívabb atomfegyver-politikába, mert Kína folyamatosan növeli a maga arzenálját.
