A manchester-i és oxfordi egyetemek kutatói megdöbbentő összefüggést tártak fel a herpesz szimplex vírus 1-es típusa és az Alzheimer-kór között. A legtöbb ember által gyermekkorban elkapott, herpeszes ajakfertőzést okozó vírus az idegrendszerben megbújva egész életen át jelen lehet szervezetünkben, ám a szakemberek szerint ennek sokkal komolyabb következményei lehetnek, mint korábban gondolták.

Ruth Itzhaki professzor és kutatócsoportja már több mint három évtizede vizsgálja ezt a területet, munkájuk során pedig arra a forradalmi felfedezésre jutottak, hogy a vírus képes megtelepedni az idősebb emberek agyában. A felfedezés azért számít mérföldkőnek, mert korábban úgy vélték, az agy-vér gát teljesen csíramentes környezetet biztosít az agynak.

A kutatócsoport még ennél is meghatározóbb összefüggést talált az APOE-e4 nevű génvariáns hordozói esetében. Azoknál a személyeknél, akik rendelkeznek ezzel a génváltozattal és korábban megfertőződtek a vírussal, többszörösére emelkedik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.

A vírus évtizedekig rejtőzködhet a szervezetben

A laboratóriumi vizsgálatok során a vírussal fertőzött agysejtek ugyanazokat a kóros fehérjéket (amiloid és tau) termelték, amelyeket az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyában is megfigyeltek. A szakemberek feltételezése szerint a vírus évtizedekig rejtőzködhet a szervezetben, majd az immunrendszer gyengülésével aktiválódhat az agyban, károsítva az agysejteket és gyulladásos folyamatokat indítva el.

A kutatók DNS-vizsgálatok során a vírus örökítőanyagát az Alzheimer-kóros betegek agyában található fehérjecsomókban is kimutatták. Az antivirális kezelések laboratóriumi körülmények között csökkentették ezeket a károsodásokat, ami ígéretes terápiás lehetőségeket vetít előre.

Nagyszabású populációs vizsgálatok megerősítették, hogy a súlyos herpeszvírus-fertőzések erős előrejelzői az Alzheimer-kór kialakulásának, ugyanakkor a célzott antivirális kezelések csökkenthetik ezt a kockázatot. A kutatócsoport ezt követően más, látens vírusok hatásait is vizsgálni kezdte, többek között a bárányhimlőt és övsömört okozó kórokozóét.

Fejlett háromdimenziós agymodell

Az Egyesült Királyságban több százezer ember egészségügyi adatainak elemzése során a szakemberek azt találták, hogy az övsömör elleni védőoltásban részesült személyeknél alacsonyabb volt a demencia kialakulásának valószínűsége. Ezt az eredményt egy friss, Stanford Egyetem által vezetett kutatás is alátámasztotta.

A kutatócsoport egy fejlett háromdimenziós agymodell segítségével azt is megvizsgálta, hogyan aktiválhatják az Alzheimer-kór kockázati tényezői, mint például a fertőzések és a fejsérülések, a rejtőzködő vírust az agyban. A gyulladáscsökkentő kezelések alkalmazása során a vírus inaktív maradt, ami újabb terápiás lehetőségeket vetít előre.

A felfedezések alapján a kutatók szerint a herpeszvírus jelentős szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában, különösen bizonyos genetikai kockázati tényezőkkel rendelkező személyeknél. Mindez új távlatokat nyithat a betegség megelőzésében, akár védőoltások vagy olyan antivirális kezelések formájában, amelyek megakadályozzák a vírus aktiválódását az agyban.