Hatalmasat tarolt a koronavírus-járvány a munkaerőpiacon

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) új tanulmányában arra jutott, hogy a 2020-as munkaórák 8,8%-a szűnt meg 2019. utolsó negyedévéhez képest, ezt nagyjából 255 millió munkahely megszűnéseként lehetne átváltani, ami négyszer nagyobb, mint a 2009-es pénzügyi váltás után, írja a Bloomberg.

Mióta több, mint egy éve kirobbant, a járvány 2,1 milliónál is több áldozatot szedett, több tízmillió embert megfertőzött és helyben hagyta a világgazdaságot. A munkaügyi szervezet szerint az elveszett munkaórák nagyjából fele a munkában maradók közül került ki, de a jelentés szerint eddig példa nélküli a munkanélküliség szárnyalása is. Soron kívül RTL+: áremelésre készülhetünk az UEFA Bajnokok Ligája miatt

A globális munkanélküliség hivatalosan 1,1%-kal, azaz 33 millió emberrel nőtt, így összesen 220 millióan keresnek munkát a világon, de Guy Ryder, az ILO vezetője szerint rajtuk kívül még 81 millióan vannak, akik egyszerűen „kiszorultak a munkaerőpiacról, vagy azért, mert nem tudnak a járvány miatt dolgozni, vagy mert feladták a munkakeresést.”

Bár az oltás miatt sokan reménykednek, hogy a világ hamarosan ismét a normális mederbe terelődhet, a munkaügyi szervezet szerint ez a munkaügyi piacon csak „lassú, egyenetlen és bizonytalan” helyreállást fog eredményezni, rámutatva, hogy a válság sokkal súlyosabban érintette a női és fiatal dolgozókat.

A nők 5%-a veszítette el tavaly a munkahelyét, míg a férfiaknál ez a szám 3,9% volt. A 15-24 éves korosztályra 8,7%-nyi munkahelyvesztés jutott, míg az idősebbekre 3,7%, a fiatalok közül sokan ki is tolták a munkaerőpiacra való belépést, ami az ILO szerint azt mutatja, „van valódi esélye egy elveszett generáció kialakulására.”

A jelentés azt is bemutatja, hogy a leginkább érintett területek az étkeztetési és vendéglátási szektor, míg a számítástechnikai és pénzügyi szektorok még bővíteni is tudtak. A jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy mindenképpen támogatni kell a szegényebb országokat a felépülés útján és három lehetséges utat vázolt fel 2021-re, amelyek közül a legoptimistább 1,3, a legpesszimistább pedig 4,6%-os további esést vizionál a globális munkaórák számában.