Harminchatan haltak meg a kirgiz-tádzsik határon az összetűzésben
Kirgizisztán egészségügyi minisztériuma közölt számokat.
Fotó:
Kiégett páncélozott harcjármû mellett egy kirgiz rendõr a Golovnoj víztározó közelében, a fõvárostól, Biskektõl mintegy 1200 kilométere délnyugatra felkvõ Kök-Tas faluban 2021. május 4-én. Kirgizisztán és Tádzsikisztán megállapodott csapatainak visszavonásáról a határról, miután április 29-én fegyveres összecsapások robbantak ki egy vitatott határszakaszon, a Golovnoj vízgyûjtõ térségében. Mintegy 40 ember életét vesztette, 175 megsebesült.
MTI/EPA/Igor Kovalenko 
Harminchatra emelkedett a kirgiz-tádzsik határon a héten kirobbant fegyveres összecsapás kirgiz halottjainak száma – írja a Pesti Srácok a kirgiz egészségügyi minisztériumra hivatkozva.
A tárca azt is hozzátette, hogy a halottak mellett számos sebesült is van, körülbelül 130-án. Tádzsikisztán is arról tájékoztatott, hogy vannak halálos áldozataik nekik is, de pontos számokat nem mondta.
A két ország határán a héten törtek ki összecsapások a határőrök között, és jelenleg mindkét fél a másikat vádolja nehézfegyverek, harckocsik és aknavetők bevetésével.
Pénteken Biskek és Dusanbe tűzszünetben állapodtak meg, a harcok hamar kiújultak. Az ENSZ-szóvivő Stéphane Sujarric is a feszültségek csökkentésére szólította fel a feleket, és felajánlotta, hogy amennyiben igény van rá, készek közvetíteni.
Az Európai Unió külügyi szolgálata (EKSZ) pénteken a tűzszünet hatékony végrehajtására szólította fel a két közép-ázsiai országot, kiemelve, hogy az eszkaláció káros hatással van a regionális stabilitásra – teszi hozzá a PS.
A két ország közös határa mintegy 980 kilométer hozzá, és 580 kilométerről a mai napig nem sikerült megállapodniuk, ugyanis a Szovjetunió összeomlása után több határmenti terület is vitát váltott ki.
Míg a Szovjetunió idejében a határoknak csak jelképes szerepük volt, ma már fontosabb célokat is szolgálnak, ezért időről időre viszályok és összetűzések törnek ki az ott élők között.
