A hangminőség romlása és a halláskárosodás együttesen akár megduplázhatja a demencia kialakulásának kockázatát.
A demencia korai jeleinek felismerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a szakemberek időben feltérképezhessék a betegség lefolyását, és a megfelelő támogatást biztosíthassák az érintettek számára. A korábbi vizsgálatok elsősorban a szemészeti szűrésekre és a vérvizsgálatokra összpontosítottak, a legújabb kutatási eredmények szerint azonban a beszédhang minőségének romlása is figyelmeztető jel lehet.
Az amerikai Drexel Egyetem Orvostudományi Karának munkatársai a Journal of Voice című szaklapban publikálták az erről szóló elemzésüket, amelyről a ScienceAlert számolt be. A szakemberek több mint 833 ezer, 50 év feletti alany adatait vizsgálták meg, nyomon követve a hangképzési zavarok, a halláskárosodás, valamint a szellemi hanyatlás közötti összefüggéseket.
A legszorosabb kapcsolatot azoknál a pácienseknél tapasztalták, akiknél a hangképzési zavar és a halláscsökkenés egyszerre jelentkezett. Robert Sataloff, az egyetem professzora kifejtette, hogy a halláskárosodás nélküli hangzavarban szenvedők is magasabb kockázatnak vannak kitéve, mint azok, akiknek kizárólag a hallásuk romlott.
Érdekes számok érkeztek
A kutatás számai alapján a hangzavarral küzdő, de ép hallású résztvevőknél 58 százalékkal volt magasabb a kognitív zavarok vagy a demencia kialakulásának esélye a kontrollcsoporthoz képest. Azoknál a személyeknél, akiknél a hangképzési problémák hallásromlással is párosultak, a kockázat több mint a duplájára, 104 százalékra emelkedett.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Amennyiben az összes hangképzési zavarral küzdő résztvevőt együttesen vizsgálták, a kockázatnövekedés 29 százalékos volt, míg az önmagában fennálló halláskárosodás 27 százalékos többletkockázatot mutatott. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az eredmények egyelőre nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati összefüggést. A hangszín, a hangerő vagy a hangtisztaság megváltozása nem jelenti azt, hogy az agyi elváltozások elkerülhetetlenek lennének, a jelenség mindenesetre fontos korai intő jelként szolgálhat.
A kutatók szerint a kapcsolat mögött részben az állhat, hogy a beszédproblémák miatt az érintettek kevesebbet beszélnek, ami csökkenti az agyat érő egészséges ingereket. A fájdalmas vagy nehézkes megszólalás emellett társadalmi elszigetelődéshez vezethet, a szociális kapcsolatok beszűkülése pedig köztudottan növeli a demencia kockázatát.
A beszédhangot érintő panaszok esetén érdemes lehet fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni, aki indokolt esetben kognitív felmérést is kezdeményezhet a megfelelő kezelési terv kidolgozásához. A hangképzési zavarok többsége jól kezelhető, a terápia pedig nemcsak a beszédkészséget állíthatja helyre, hanem az agy egészségének megőrzését is támogathatja.