Hamarosan jöhet a négynapos munkahét Magyarországon?

A négynapos munkahét bevezetésének lehetőségével egyre aktívabban foglalkoznak a hazai kutatók.

Antal Miklós, az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjának szakértője a G7 felkeresésére közölte, egyelőre keveset tudni a magyarországi négynapos munkahét alkalmazásáról szóló tapasztalatokról. Soron kívül RTL+: áremelésre készülhetünk az UEFA Bajnokok Ligája miatt

A szakember hozzátette, általánosságban elmondható, hogy egyelőre kevés az ilyen témában készült tanulmány, így a hatásairól is csupán korlátozott adatmennyiség áll a rendelkezésünkre.

Egyáltalán nem mindegy, hogyan valósulhat meg a munkaidő rövidítése, hiszen sok minden múlik a jólléti, a gazdasági és a környezeti hatásokon egyaránt. Antal szerint háromféleképpen csökkenthető a munkaidő – első lépésben arányosan csökken a fizetés, a másodikban megmarad, a harmadik szakasz során pedig az évente szokásos fizetésemelés helyett szabadnapokat kínálhatnak a munkavállalónak.

Habár van mindegyikre példa a nemzetközi piacon, a tapasztalatok egyelőre vegyesek. A brit Autonomy kutatóintézet elemzéséből kiderült, hogy országos szinten nincs összefüggés a termelékenység és a ledolgozott munkaórák száma között.

Céges szinten a munkaidő-csökkenésnek komoly hatásai lehetnek, megemelkedhet például a produktivitás és annak hatékonysága is. Antal kiemelte, egyelőre keveset tudni a négynapos munkaidő valódi effektivitásáról, mivel nem készült még elegendő kutatás a témával kapcsolatban.

Ha egy cégnél túlzottan magas óraszámok mellett dolgoztatják az embereket, akkor csökkenhet a produktivitás, ellenkező esetben javulás érhető el. A pozitív hatások mellett vannak negatív tapasztalatokra is példák – az egyik vállalatnál azért mondtak fel sokan, mert nem voltak eléggé motiváltak a lerövidült munkaidő alatt.