A Washingtoni Egyetem kutatói által publikált vizsgálat szerint az értelmi képességek jelentősen befolyásolják, hogy ki mennyire képes megérteni a beszédet zajos környezetben. „Az értelmi képesség és a beszédértési teljesítmény közötti kapcsolat túlmutat a diagnosztikai kategóriákon. Ez az összefüggés mindhárom vizsgált csoportban következetesen megjelent” – mondta Bonnie Lau, a tanulmány vezető kutatója, aki a Washingtoni Egyetem fül-orr-gégészeti tanszékének kutatóprofesszora és az auditív agyi fejlődést vizsgáló labor vezetője.

A kutatásban három csoport vett részt: autizmussal élő személyek, magzati alkoholszindrómás résztvevők, valamint egy neurotipikus kontrollcsoport. A résztvevők mind normál hallással rendelkeztek, mégis jelentős különbségek mutatkoztak a beszédértésben, amiket az IQ-szinttel hoztak összefüggésbe.

A vizsgálat során egy számítógépes feladatban kellett egy fő beszélőt követni, miközben két háttérhang zavarta a koncentrációt. A feladat során a háttérzaj fokozatosan erősödött, miközben a résztvevőknek a fő beszélő utasításait kellett értelmezniük. „Nagyon jelentős kapcsolatot találtunk a közvetlenül mért értelmi képesség és a multitalker beszédértés között” – áll a kutatók összefoglalójában. „Az értelmi képesség szignifikánsan korrelált a beszédértési küszöbértékekkel mindhárom csoportban.” – idézte a Science Daily

Lau szerint a sikeres hallás zajos környezetben összetett agyi feldolgozást igényel: „El kell különíteni a beszédáramokat, ki kell választani, kire figyelünk, el kell nyomni a zavaró zajokat, majd nyelvi szinten értelmezni kell a fonémákat, szótagokat, szavakat. Emellett szociális készségek is szükségesek – mosolygunk, bólintunk. Mindez növeli a kommunikáció kognitív terhelését.”

A tanulmány egy elterjedt tévhitet is cáfol: nem minden hallási nehézség mögött áll halláskárosodás. „Nem kell hallásvesztés ahhoz, hogy valaki nehezen halljon egy étteremben vagy más zajos helyzetben” – mondta Lau.

A kutatók javaslata szerint a neurodivergens vagy alacsonyabb kognitív képességű személyek számára hasznos lehet a hallási környezet módosítása. Az osztálytermekben például segíthet, ha a diákot közelebb ültetik a tanárhoz, vagy hallástámogató eszközöket biztosítanak számára.