Újabb halálos kimenetelű támadások érték a kereskedelmi hajókat az Ománi-öbölben és a Vörös-tengeren, miközben az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások ismét zátonyra futottak. Teherán határozottan kijelentette, hogy a globális olajellátás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost mindaddig zárva tartja, amíg Washington nem teljesíti a feltételeit.

A diplomáciai áttörés elmaradása miatt a globális tőzsdéken lejtmenet indult, miközben a kőolaj világpiaci ára azonnal emelkedni kezdett. A Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 1,4 százalékkal 88,91 dollárra nőtt, az amerikai nyersolaj jegyzése pedig 1,3 százalékos drágulással 83,20 dolláron állapodott meg.

A Vörös-tenger déli bejáratánál fekvő Báb el-Mandeb-szoroszban augusztus 11-én egy feltételezhetően huszi akcióban négy tengerész életét vesztette az egyiptomi tulajdonú Tihamah teherhajó fedélzetén. A mentésükre érkező, husziellenes erőkkel szövetséges jemeni tengerészgyalogság két tagja szintén meghalt. A veszteséggel járó eseményekről számolt be róla a The Straits Times a helyi tengerészeti szervek tájékoztatása alapján.

Megint súlyos a helyzet

Az egyiptomi teherhajót ért akció volt az első olyan feltételezett huszi csapás a háború kirobbanása óta, amely igazolhatóan emberéleteket követelt. A lázadók által működtetett Saba hírügynökség ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy egy szaúdi hadifelszerelést szállító hajóra mértek csapást ugyanebben a térségben. A szaúdi hatóságok egyelőre nem reagáltak a vádakra, noha a huszik korábban már tengeri blokádot hirdettek Szaúd-Arábia ellen.

A konfliktus másik helyszínén az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága lépett fel határozottan. Egy MH-60-as helikopterük két Hellfire rakétával tette működésképtelenné egy panamai zászló alatt közlekedő teherhajó kormányművét, mivel a jármű a figyelmeztetések ellenére sem állt meg, megszegve ezzel az iráni kikötőkre kivetett tengeri zárlatot.

A katonai cselekmények mellett a politikai feszültség is tovább növekedett az elmúlt napokban. Mohsen Rezaei, az iráni biztonságpolitikai testület augusztus 9-én kinevezett helyettes vezetője leszögezte, hogy a globális olaj- és földgázforgalom ötödét lebonyolító Hormuzi-szoros zárva marad. A tengeri útvonalat mindaddig nem nyitják meg, amíg Washington nem oldja fel a zárolt iráni vagyont, és nem fejezi be a térségbeli konfliktusokat Libanonban, valamint a Gázai övezetben.

„Amíg Amerika nem változtat a magatartásán, és nem fogadja el Irán feltételeit, a Hormuzi-szoros nem nyílik meg” – fogalmazott Mohsen Rezaei a félhivatalos Tasnim hírügynökségnek.

Trump is megszólalt

Donald Trump amerikai elnök korábban új feltételként szabta meg, hogy Irán fizessen kártérítést az elmúlt ötven év háborúiban és támadásaiban meghalt emberekért. Az elnök ráadásul jelzést adott arra is, hogy a bizonytalanság elhúzódhat, mivel készek hagyományos gazdasági nyomásgyakorlással felőrölni Teheránt, de akár súlyos katonai csapásmérésre is nyitottak.

„Nagyon ravasz tárgyalópartnerek. Mi ellenőrizzük teljesen a Hormuzi-szorost, senki más, csak mi. Egy ponton lehet, hogy próbálkoznak majd valamivel, de akkor el lesznek söpörve” – jelentette ki Donald Trump.

Az amerikai elnök kitért arra az incidensre is, amikor júliusban Törökországban repülőt cserélt egy iráni merényletfenyegetésről szóló jelentés miatt. Donald Trump egy étkeztető teherautó segítségével szállt át az Air Force One-ról egy katonai gépre, és elmondta, nem aggódik a fenyegetések miatt, hiszen minden jelentős elnök ki van téve veszélyeknek.

A február 28-án kirobbant széles körű háborúban már ezrek vesztették életüket, miután az Egyesült Államok és Izrael csapást mért Iránra. Teherán válaszul Ománban, Jordániában, Kuvaitban, Izraelben, az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában is támadta az amerikai érdekeltségeket. Mohammad Reza Naqdi, a Forradalmi Gárda parancsnokának tanácsadója kijelentette, hogy a szervezet már az ellenséges földön végrehajtható offenzív műveletek képességét fejleszti.