Hajnalban újból át kell állítanunk az órákat, de mégis minek?
Miközben 2019-ben az Európai Unió tagállamai megszavazták, hogy 2021-ig el kell dönteni, téli vagy nyári időszámítás szerint éljünk, a változás még nem történt meg.
Fotó: Unsplash 
Szombatról vasárnapra virradóra egy órával kevesebbet alhatunk, így viszont meghosszabbodnak a nappalok, és egy órával tovább lesz este világos és reggel sötét.
A nyári időszámítás jelenleg a világ országainak valamivel több mint a felében egységesen elfogadott módszere azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje közel fedi a természetes világosság idejét egy nap, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni – olvasható az Infostart riportjában.
Az áramfogyasztásban észlelhető megtakarítás a háztartásokon kívül az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, a szolgáltatóknál és a díszkivilágításoknál is jelentkezik.
Az óraátállítás ötletét állítólag Benjamin Franklin vetette fel elsőként 1784-ben, terve azonban csak a 20. századra valósulhatott meg. Először az Egyesült Államokban alkalmazták a módszert, 1916-tól kezdődően évente kétszer állították át az órák mutatóját energiatakarékossági okokból.
Az eljárás Magyarországra is eljutott 1954-ben, ám az 1958-1979 közötti időszakban szünetelt az állítgatás. Az Európai Unióban 1997-ben egységesült a rendszer, 2019-ben azonban úgy döntöttek a honatyák, hogy kiszállnak a tologatásból, és a tagállamokra bízzák, a téli vagy nyári időszámítást választják-e.
Hazánk még nem döntött, viszont kormányzati nyilatkozatok alapján Magyarország elbúcsúzhat a jelenlegi időszámítástól, helyette a nyárihoz csatlakozhatunk, azt azonban nem tudni, ez pontosan mikor történhet meg.
Az ügyből lehet még kavarodás, Szlovákia ugyanis a téli rendszert választhatja, így nem keleti-nyugati irányba, hanem észak felé módosulhat egy órával az országok közötti eltérés.
