Az összeomlás szélén a haiti gazdaság
Mivel az állam rengeteg pénzt veszít a lakosoknak nyújtott benzinvásárlási támogatáson, a bűnözés és az ország politikai instabilitása miatt amúgy is gyenge lábakon álló haiti gazdaság az ukrán háború miatt kilövő benzinárak miatt az összeomlás szélére került.
Port-au-Prince, 2021. november 4.
Üres kannákat tartó emberek próbálnak benzint vásárolni egy töltõállomáson, miután hetekig üzemanyaghiány volt Haiti fõvárosában, Port-au-Prince-ben 2021. november 4-én. Haitin az utóbbi hónapokban megnövekedett az erõszakcselekmények, valamint a váltságdíj reményében végrehajtott emberrablások száma, majd tovább romlott a politikai és a gazdasági helyzet a Jovenel Moise elnök júliusban történt meggyilkolása, és a 2200 halálos áldozattal járó augusztusi földrengés után.
MTI/EPA/EFE/Orlando Barría 
Előzmény:
A benzinárak globális emelkedése a lehető legrosszabbkor jön a haiti kormány számára: tavaly decemberben öt év után először emeltek a hazai árakon – két hónappal azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Így jelenleg a haitiaknak egy liter benzinért a jelenlegi árfolyammal számolva 172 forintot, egy liter gázolajért 295 forintot kell fizetni, tehát az árak a globális átlag alatt vannak.
A különbözetet az állam fizeti az olajcégeknek, ez a különbözet azonban a háború kezdete óta az egekbe lőtt: 200%-os növekedéssel idén 18 millió gourde-ot, azaz kb. 62 milliárd forintot kell fizetnie az olajcégeknek, ami több, mint kétszerese annak, amit az állam egészségügyre költ.
Az AFP nyomán az RFI írt a helyzetről és megemlítik, hogy ezen felül az ország ötször annyi élelmiszert hoz be külföldről, mint amit exportra termel, ami tovább növelheti a már most 25% feletti inflációt, ezzel olyan állapotokat idézve elő, mint 2008-ban, amikor éhséglázadás tört ki az országban. Az, hogy a világ két fő gabonatermesztő országa, Oroszország és Ukrajna háborúban állnak egymással, egyáltalán nem segít.
A haiti háztartások jövedelmük 60%-át élelmiszerre költik és már a háború kezdete előtt is 4,5 millió ember élelmezése volt bizonytalan az országban. A gazdasági problémák mellett pedig politikai válságban is van Haiti: A Jovenel Moise meggyilkolása előtt két nappal kinevezett miniszterelnöknek, Ariel Henrynek azóta sem sikerült határozatképes kormányt alakítani.
Mivel választást sem tartottak azóta, a szenátus tagjainak már csak harmada rendelkezik érvényes mandátummal, így, ha lenne kormány, akkor sem tudnának törvényeket megszavaztatni. Ez teret adott a bűnözői csoportoknak, akik elsősorban a fővárosban, Port-au-Prince-ban elkövetett emberrablásaik után kapott váltságdíjaikból annyi pénzt gyűjtöttek össze, mint még soha.
Van azonban egy ország, amely nagyon sok hasznot húz a haiti gazdasági válságból: a szomszédos Dominikai Köztársaság. Gregory Brandt, a Francia-Haiti Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke a lapnak elmondta:
„Tucatjával vándorolnak a haiti vállalkozók a Dominikai Köztársaságba, itt pedig csak a boltjaikat hagyják. A 2021-22-es pénzügyi évben több, mint 250 millió dollárt fektettek be a haitiak a szomszédban.”
