Clouds
21 Budapest
Dollár
359,66 Ft
Euró
389,43 Ft
Font
433,55 Ft
Bitcoin
23,462 $

Ha felfedezzük a Marsot, feltárhatja előttünk titkait

Fotó: Unsplash/Planet Volumes
Világűr
not image

Borbély Fanni

Szerkesztő

A Mars már nagyon régóta izgalomban tartja a tudósokat, most pedig újabb felfedezésre jutottak a rejtélyes vörös bolygó múltja kapcsán.

Tudósok szerint a Marsot is eltalálhatta annak idején saját “dinoszauruszgyilkos” aszteroidája, mely egy megacunamit indított pusztító útjára: az aszteroida becsapódása – hasonlóképpen a Chicxulub becsapódáshoz, amely 66 millió évvel ezelőtt kiirtotta a Földön élő dinoszauruszok nagy részét – egy sekély, óceáni régióban landolhatott, majd az egész bolygón végigsöprő hullámokat indított útjára.

Soron kívül Elütött egy embert a metró a Batthyány térnél

Korábbi kutatásokból arra a megállapításra jutottak, hogy a Mars északi síkságán egy aszteroida- vagy üstökösbecsapódás okozhatott megacunamit mintegy 3,4 milliárd évvel ezelőtt. A legfrissebb tanulmány előtt azonban nem tudták, hogy a becsapódás által keletkezett kráter pontosan hol helyezkedik el a bolygón.

Azonosíthatták a krátert

Alexis Rodriguez, az amerikai Planetary Science Institute munkatársa és kollégái a vöröss bolygó felszínéről készült fotókat elemezték, melyeket egy térképpé alakítottak a korábbi Mars-küldetések során készült felvételek kombinálásával. Sikeresen azonosítottak egy olyan becsapódási krátert, mely nagy eséllyel azt a bizonyos megacunamit okozta.

A krétert Pohlnak nevezték el, melynek átmérője 110 kilométer. Ez egy olyan területen található, melyet a korábbi tanulmányok megállapításai szerint óceán boríthatott, a tengerszint alatt mintegy 120 méterrel. A kutatók úgy vélik, hogy a Pohl mintegy 3,4 milliárd évvel ezelőtt keletkezhetett, de egy szimulációt is végeztek, hogy teszteljék, milyen típusú becsapódás nyomán keletkezhetett.

Számításaik szerint a krátereket vagy egy 9 kilométeres aszteroida okozta, amely erős ellenállással találkozott – 13 millió megatonna TNT-energiáját felszabadítva –, vagy egy 3 kilométeres aszteroida, mely gyenge ellenállásba ütközött a talajban – félmillió megatonna TNT-energiáját felszabadítva. Összehasonlításképpen: a valaha emberek által tesztelt legerősebb atombomba által felszabadított energia mennyiség 57 megatonna TNT erejének felelt meg.