Dollár
393,44 Ft
Euró
406,56 Ft
Font
470,04 Ft
Bitcoin
16,277 $
Budapest, 2020. november 3. A Ferencváros labdarúgócsapatának edzése a Puskás Arénában 2020. november 3-án. Az olasz bajnok Juventust fogadja a Bajnokok Ligájában a Ferencváros: a G csoport harmadik fordulós összecsapását a Puskás Arénában rendezik november 4-én. MTI/Koszticsák Szilárd

György László megmagyarázta: ezért érte meg stadionokat építeni

Szerző: Bense Róbert

A Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára aranykornak nevezte a mostani időszakot, és felidézte a leharcolt pályák egykori hangulatát. Úgy véli, a stadionépítés a hazai gazdaságot is megmozgatta, a válogatott teljesítménye pedig hozzájárulhat a „feelgood factorhoz”, ami a növekedést táplálja.

Bense Róbert

2022. szeptember. 27 - 08:57

György Lászlóból akár focista is lehetett volna, ő azonban „rendesen továbbtanult”. Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében megemlítette azokat az emlékeket, melyek évtizedekig meghatározták a magyar labdarúgás képét, vagyis a gyér infrastruktúrát, az omladozó stadionokat, a lesajnált focistákat. Remélhetőleg utóbbit egyik legendás labdarúgónk sem veszi magára, akik annak idején a lepusztult arénákban is varázsoltak – voltak páran.

Soron kívül Itthon is hatalmasat emelkedhet a cigaretta ára az Európai Bizottság döntése miatt

Posztjában aztán átváltott a mostani helyzetre: „bárki, bármit mond, bármeddig tart ez az időszak, nekem ez aranykor. Az évszázad mérkőzése, a 6:3 barátságos mérkőzés volt. Ezek a maiak nem tét nélküli barátságos meccsek, ráadásul egy sokkal versengőbb futballkorszakban.”

Lehet sokféleképpen magyarázni, de a magyar válogatott felnőtt mentálisan, küzdeni tudásban, szervezettségben az élvonalhoz a világ legrajongottabb, legtöbb embert megmozgató sportjában. A hétfői magyar-olasz végeredményétől függetlenül ez hatalmas teljesítmény. A nemzeti tizenegy egy egész nemzetnek ad hitet, egy egész nemzetet sarkall jobb teljesítményre.”

György szerint ehhez a teljesítményhez hozzátesz a jó infrastruktúra is, az pedig nézőpont kérdése, hogy a 2010-2020 közötti 330 milliárd, melyet stadionépítésekre fordított a kormány, sok pénznek számít-e.

„Ez alatt az idő alatt, 2010 és 2020 között utakra, hidakra, autópálya építésre, kórház, iskola, óvoda, bölcsőde felújításra és építésre több mint 10 ezer milliárd forintot költöttünk” – tette hozzá.

Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy a teljes sportbüdzsé jóval magasabb volt 2011 és 2021 között, mint az említett 330 milliárd. Több mint a tízszerese. Az is lényeges, hogy ennek a 3566 milliárd forintnak töredékét fordították „szabadidősportra, diáksportra, tornaterem és tanuszoda építésekre” – áll az Mfor tavalyi összeállításában.

Ebben egyébként a költségvetés zárszámadásaira hivatkozva azt is kiemelték, hogy az említett időszak alatt 2878 milliárd forint jutott iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra, 2632 milliárd forint középfokú oktatásra, 1220 milliárd forint háziorvosi és gyermekorvosi szolgáltatásra, 848 milliárd rendelői, orvosi és fogorvosi ellátásra, további 384 milliárd forint pedig közegészségügyi tevékenységekre és szolgáltatásokra.

A család és nővédelmi egészségügyi gondozásra, az ifjúság-egészségügyi gondozásra, a drogprevencióra, valamint a szenvedélybetegségek megelőzésének programjaira ennél is kevesebbet szántak.

Az államtitkár a stadionépítések magyar gazdaságra gyakorolt hatásait is említi a bejegyzésében: „a stadionokat magyar munkások építették, magyar mérnökök tervei alapján, magyar anyagból. Tehát az a pénz, amit stadionokra költöttünk, a magyar gazdaságba áramlott vissza.”

Sajnos a stadionok fenntartásáról már nem esett szó a posztban, pedig gazdasági szempontból az is kulcskérdés – hiszen a belső tereket télen fel kell fűteni (nyáron meg lehűteni), a pályát este ki kell világítani. Arról viszont igen, hogy egy nemzeti csapat teljesítménye milyen hatással lehet a gazdasági növekedésre: „a University of Bonn, Németország elit kutatóegyetemének kutatói számszerűsítették a 2006-os németországi foci VB és a végén elért 3. helyezésük német gazdaságra gyakorolt közvetett, vagyis járulékos hatásait. Előzetesen a német kormány 1,6 százalékos növekedést várt 2006-ra, látva az eufóriát az előrejelzésüket 2,3 százalékra módosították, a vége 3,2 százalék lett.”

György példája szerint tehát ez az úgynevezett „feelgood factor” a gazdasági növekedéshez jelentősen hozzájárulhat, ugyanis „ha bizakodók az emberek, reménnyel telve formálják a jövőjüket, többet fogyasztanak, vállalkozóként bátrabban ruháznak be” – írta. Apró hiba a képletben, hogy nem Németországban vagyunk, nem 2006 van, és a vébé bronzhoz először ki kellene jutni a világbajnokságra. Bármennyire szépek is voltak az elmúlt hónapok (évek) eredményei, ez utóbbi 1986 óta nem sikerült, pedig akkor még a stadionok is lepattantak voltak.

Hogy a mostani gazdasági és társadalmi helyzetet nézve a „feelgood” mennyire van jelen a magyar emberekben, és a labdarúgás – mint befolyásoló tényező – ebben a rangsorban hol helyezkedik el, szintén jelentős és kifejtendő kérdés volna. A reményteli jövőkép elérése pedig talán most a legfontosabb lenne mind közül. Lényegesebb a focinál is, a fogyasztásnál is. Ettől most mintha jóval távolabb lennénk.

(A szerző véleménye nem feltétlen tükrözi a Liner.hu szerkesztőségének az álláspontját.)