Újabb szám mutatja, mennyire véressé vált a világ egyik legsúlyosabb konfliktusa
Az elmúlt hónapban megugrott a tömeggyilkosságok száma a Kongói Demokratikus Köztársaság nyugtalan keleti részén, a lázadó csoportok, de a fegyveres erők is hozzájárultak ehhez.
Fotó: Unsplash/Jeff Ackley 
Kinshasában tartott sajtótájékoztatóján az ENSZ békefenntartó missziója, a MONUSCO közölte, hogy augusztusban 739 esetet jegyeztek fel az emberi jogok megsértésével kapcsolatban, szemben az előző havi 492-vel, amely legalább 293 civil halálához vezetett.
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaságban működő közös emberi jogi hivatala (UNJHRO) által összeállított becslés szerint 63 nő és 24 gyermek volt a halottak között.
Az augusztusban dokumentált esetek 94 százaléka Észak-Kivu és Ituri tartományokban történt. Ezeket a tartományokat május óta rendkívüli „ostromállapot“ alá helyezték, amelynek célja a régióban több mint negyedszázada garázdálkodó fegyveres csoportok megfékezése.
Az esetek közel 55 százalékáért „az állam ügynökei“ voltak felelősek, ami legalább 40 polgári személy bírósági eljárás nélküli meggyilkolását foglalja magában, míg a feljegyzett visszaélések másik 45 százalékáért fegyveres csoportok terhelhetők, bár a nekik tulajdonított gyilkosságok száma, legalább 253, jóval magasabb volt – írja a CGTN Africa.
„Új tendencia alakult ki az ADF-fel, amely az etnikai közösségek közötti ősi vitákat élezi ki azáltal, hogy az egyik csoporttal összefog a másik ellen“
– mondta Thioye, a hivatal vezetője.
Az UNJHRO különösen Irumu és Djugu városrészek miatt fejezte ki aggodalmát, amelyeket a Szövetséges Demokratikus Erők (ADF), egy régóta működő dzsihadista csoport, amely a közelmúltban az Iszlám Állam nevű szervezettel került kapcsolatba, célba vett.
„Amikor a fegyveres erők megtámadják az ADF-et, a csoport úgy válaszol, hogy kisebb egységekre oszlik szét, és szélesebb területre terjeszkedik. A fenyegetés nagyon összetett“
– tette hozzá.
