A gyenge napsütés is károsítja a bőr DNS-ét, ami idővel növeli a bőrrák kockázatát.
A gyengébb délelőtti vagy késő délutáni napsütés is károsíthatja a bőr DNS-ét, ha valaki hosszabb időt tölt a szabadban. Egy ausztrál kutatás alapjaiban cáfolja meg azt a hiedelmet, hogy a csúcsidőszakon kívüli napsugárzás teljesen veszélytelen a szervezetre.
A QIMR Berghofer Orvosi Kutatóintézet szakemberei arra jutottak, hogy a bőr károsodása szempontjából a teljes ultraibolya-dózis a döntő tényező. A ScienceDaily szerint sokan hamis biztonságérzetbe ringatják magukat a visszafogottabb napsütésben, így megfelelő védelem nélkül maradnak a szabadban.
„Délben rövid idő alatt, kora délelőtt vagy késő délután pedig hosszabb idő alatt lehet felhalmozni ugyanazt az UV-adagot. A kutatásunk megmutatta, hogy az összdózis a meghatározó, vagyis nem számít, mennyi idő alatt éri a bőrt az a bizonyos fénymennyiség” – fejtette ki Rachel Neale professzor, a kutatás egyik vezetője.
Sok embert vizsgáltak
A vizsgálatban 58 világos és olajbogyó bőrszínű önkéntes vett részt. A kutatók a résztvevők hátának egy-egy területét érték eltérő intenzitású ultraibolya sugárzással több napon keresztül, majd szövetmintákat vettek a DNS-károsodás és az immunválasz mérésére.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Meglepő módon a DNS-károsodás jelei akkor is megjelentek, amikor a bőr egyáltalán nem pirult ki. A tesztelt ultraibolya-adag nem érte el a látható égés küszöbét, a sejtek szintjén mégis mérhető elváltozások keletkeztek.
A szakemberek többek között a p53 nevű fehérje szintjét vizsgálták, amely sejtfeszültség vagy DNS-károsodás hatására emelkedik meg a szervezetben. A sejtek azonnal reagáltak a kisebb terhelésekre is, ami a védekező mechanizmusok aktiválódását jelezte.
„A laboratóriumi eredményeink szerint ezek a kis, apránként felhalmozódó UV-dózisok elegendő elváltozást okoznak a DNS-ben ahhoz, hogy a sejtek reagáljanak rá. Hónapok és évek alatt a folyamatos, észrevétlen terhelés összeadódik a bőrben, ez pedig olyan mutációkhoz vezethet, amelyek elindítják a daganatos folyamatokat” – fogalmazott David Whiteman professzor, a tanulmány társszerzője.
A Photochemistry and Photobiology című szaklapban megjelent tanulmány készítői hangsúlyozzák, nem a napsütés teljes kerülésére biztatják az embereket. Ehelyett a fényvédelmi ajánlások frissítését javasolják, hogy azok a valós biológiai bizonyítékokon alapuljanak. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a fényvédő krémek napi használata még a rövid, mindennapi szabadtéri jelenlét során is elengedhetetlen a bőr védelméhez.