Tanulmány: a grönlandi sziklákból származó „liszt” képes megkötni a szén-dioxidot

Fotó: Unsplash/Annie Spratt
Tudomány
not image

Borbély Fanni

Szerkesztő

Rendkívüli felfedezést tettek egy friss tanulmányban: a grönlandi jégtakarók által termelt por segíthet a klímaválság kezelésében.

Egy, a Guardian által is szemlézett friss tanulmányból derült ki, hogy a grönlandi gleccserek alatt őrlődő kőzet „lisztje” a mezőgazdasági földekre szórva képes megkötni az éghajlatot fűtő szén-dioxidot. Ez az első alkalom, hogy egy kutatásban erre a megállapításra jutottak a tudósok, és hatalmas segítséget jelenthet a klímaváltozás leküzdésében.

Soron kívül Kiderült, ki az esztergomi robbantás TEK-es áldozata

A természetes kémiai reakciók lebontják a kőzetport, és a levegőből származó szén-dioxidot új karbonátásványok formájában kötik meg. A tudósok úgy vélik, hogy a folyamat felgyorsítására irányuló intézkedések – melyeket fokozott kőzetkioldódásnak (ERW) neveznek – globális potenciállal bírnak, s több milliárd tonna szén-dioxidot távolíthatnak el a légkörből, ezzel elősegítve a szélsőséges globális felmelegedés leküzdését.

A talaj termékenysége alapvetően a kőzetkioldódástól függ, mely alapvető tápanyagokat biztosít, így a folyamat továbbgondolása további előnyökkel jár. A hatékonyságot pedig már sikeresen tesztelték: a grönlandi „kőzetliszt” dániai földekre – többek között a Carlsberg sörgyár számára árpát termesztő földeken – történő kiszórása jelentősen növelte a terméshozamot.

Grönland gigantikus jégtakarója éves szinten mintegy egymilliárd tonna „kőzetlisztet” termel, mely iszap formájában folyik ki a gleccserek alól: mindez azt jelenti, hogy a „kőzetliszt” potenciális készlete lényegében korlátlan, és egy részének eltávolítása igen csekély hatással lenne a helyi környezetre.

Csakhogy ez a folyamat viszonylag lassú, évtizedekig tart, ám a kutatók úgy vélik, a „kőzetliszt” jelentős mértékben hozzájárulhat a 2050-re kitűzött nulla nettó kibocsátás eléréséhez. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez jelenti a megoldást, hiszen továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok elégetése jelenti a legnagyobb problémát a kitűzött éghajlati célok elérésében.