A gomba lehet a divatipar új alapanyaga, ami a pamut és bőr helyére léphet

Fotó: ashleyhallphotography / Twenty20

Czinder Tímea

2022. március 26. - 23:23

A kutatók megtalálták a módját, hogyan állítsanak elő fenntartható ruházati alapanyagot élelmiszer-hulladékon nevelt gombák felhasználásával.

Ha a környezetre gyakorolt káros hatásokra gondolunk, talán nem a divatipar az első, ami eszünkbe jut, pedig a textilek nagy mértékben támaszkodnak azokra a petrolkémiai termékekre, amelyek az éghajlatváltozást okozó fosszilis tüzelőanyag-iparból származnak – számolt be a ZMEScience.

A divatipar a modern gazdaság jelentős szereplője, összértéke meghaladja a 2 500 milliárd dollárt, világszerte pedig 75 millió embert foglalkoztat. Az elmúlt évtizedekben jelentős növekedésen ment át, de ennek megvan az ára. A ruhagyártás az emberiség által kibocsátott szén-dioxid 10 százalékáért felelős, a legyártott textil 85 százaléka pedig a hulladékgyűjtőkben végzi minden évben.

A textilipar legnépszerűbb alapanyaga a poliészter, ami az olajból nyert műanyagok egyik formája, használata pedig számos környezeti hatással jár, beleértve az üvegházgáz kibocsátást és a mikroműanyag-szennyezést. Nem kevésbé problémás a bőr sem, az erős, hosszú élettartamú anyag cserzése során ugyanis krómot használnak, ami nagy mennyiségen veszélyes az emberre és a környezetre is, valamint az állatok leölése is aggályokat vet fel.

Erre a problémára kereste a megoldást az a kutatócsoport, amely azt vizsgálta, hogyan alakítható az élelmiszer-hulladék gombák segítségével fenntartható papír- és pamuthelyettesítővé. Ez a módszer kevesebb időt vesz igénybe, mint a már forgalomban lévő alternatívák, 100 százalékban bioalapú, és lehetséges megoldást kínál a divatipar környezeti lábnyomának csökkentésére.

„Bízunk benne, hogy helyettesíthetik a pamut- vagy szintetikus szálakat és az állati bőrt, amelyeknek negatív környezeti és etikai vonatkozásai lehetnek. Az eljárás fejlesztése során ügyeltük rá, hogy ne használjuk toxikus vegyszereket vagy bármit, ami károsíthatja a környezetet”

– nyilatkozta Ajram Zamani, a projekt vezető kutatója.

Nem ez az első projekt, ami gombák felhasználásával próbál alternatívát előállítani, Zamani azonban azt állítja, termékük megfelel a valódi bőrnek, és olyan sebességgel állítható elő, ami reálisan megfelel a piaci igényeknek. Ezenkívül a jelenleg piacon lévő gombaalapú bőrök egy része környezetre káros bevonatokat vagy kőolajból származó szintetikus polimerrétegeket használ, hozzájárulva ezzel az üvegház hatású gázok kibocsátásához.

Az előállítás során a kutatócsoport egy speciális gombatörzzsel, a Rhizopus delemarral dolgozott, amely gyakran megtalálható a bomló élelmiszereken. A gombát a szupermarketek eladatlan kenyereivel táplálták, ami nagyon kicsi, kitinből és kitozánból álló természetes rostokat termelt és halmozott fel a sejtfalaiban.

Két nappal az „etetés” után a csapat összegyűjtötte a sejteket és eltávolította belőlük a melléktermékeket – például a fehérjéket és lipideket, amelyek élelmiszer- vagy takarmányelőállítás során felhasználhatók -, a visszamaradt, szálas sejtfalakból álló zselészerű anyagot pedig fonállá sodorták, amely ruhaanyagként és cérnaként is használható. Némi cserzés és lúgos kezelés, valamint glicerint hozzáadása után valódi állati bőrt utánzó anyag is előállítható ezen a módon.

A siker azonban nem az út vége, hanem a kezdete. A kutatók tovább dolgoznak azon, hogy más típusú élelmiszereket is felhasználjanak a gombatermesztés során, beleértve a gyümölcsöket és zöldségeket. Különösen az a pép érdekli őket, ami a gyümölcslé préselése után megmarad; a jövőben a gombák táplálásra is felhasználhatnák ahelyett, hogy a hulladékba kerülne.