A globális várható élettartam majdnem visszatért a pandémia előtti szintre, de az egészséges évek száma elmarad tőle.
A koronavírus-járvány okozta súlyos visszaesés után a várható élettartam globálisan majdnem visszatért a pandémia előtti szintre. A legfrissebb egészségügyi adatok alapján a születéskor várható átlagos élettartam világszinten elérte a 73,3 évet, ami alig marad el a 2019-ben mért 73,4 évtől.
A koronavírus-válság csúcspontján, 2021-ben a globális mutató még 71,5 évre zuhant vissza. Az adatok elemzése során kiderült, hogy az egészségben eltöltött évek száma sokkal lassabban rendeződik, mint a teljes élettartam.
A felmérés szerint az egészségesen leélt évek várható száma 62,8 év volt, ami még mindig négy tizedévvel elmarad a járvány előtti értéktől. Területi bontásban az amerikai kontinens régiójában nőtt leginkább a halálozási kockázat, míg a csendes-óceáni térségben jelentős javulást tapasztaltak – írta a The Straits Times.
„A hosszabb élet a közegészségügy egyik legnagyobb eredménye. A következő kihívás annak biztosítása, hogy az emberek jó egészségben éljék meg ezeket a plusz éveket, miközben az egészségügyi rendszerek alkalmazkodnak a lakosság megváltozott igényeihez” – fogalmazott Alain Labrique, a WHO adatvédelmi és statisztikai részlegének vezetője.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A teljes globális halálozás
A teljes globális halálozás 2023-ban elérte a 61 milliót, amelyből a 10 leggyakoribb halálok 33 millió áldozatért felelt. A nem fertőző betegségek aránya drasztikusan megugrott, a századfordulón mért 58 százalékról 74 százalékra emelkedett a globális elhalálozásokon belül.
A világ legveszélyesebb betegsége az iszkémiás szívbetegség maradt, amely az összes haláleset 16 százalékáért felelős. Az ebbe belehalók száma a 2000-ben regisztrált hárommillióról kilenc és fél millióra nőtt. A második leggyakoribb halálok a sztrók lett 11 százalékkal, míg a harmadik helyen a krónikus obstruktív tüdőbetegség áll 6 százalékkal. A fertőző betegségek közül az alsó légúti fertőzések követeltek a legtöbb áldozatot a negyedik helyen.
Az Alzheimer-kór és a demencia
Az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formái az ötödik helyre léptek előre 2,1 milliós áldozatszámmal. A pandémia óta a demenciával összefüggő halálesetek száma megháromszorozódott, emellett a szorongásos és depressziós panaszok okozta egészségromlás is meredeken emelkedett.
A Covid-19 felkerült a háttérbe szoruló fertőzések közé, így kikerült a tíz leggyakoribb halálok közül. A koronavírus 2020-ban még 5,3 millió, 2021-ben pedig 9,4 millió közvetlen áldozattal a vezető halálok volt, míg a közvetlen halálesetek száma kilencszázezerre csökkent, ami a tizennegyedik helyre szorította vissza a vírust.
Szintén komoly előrelépést jelent, hogy a HIV és az AIDS miatti halálozások 62 százalékkal estek vissza a századforduló óta. A betegség a korábbi hetedik helyről a huszonkettedikre szorult vissza a globális rangsorban.