A Sziget alapítója a rendezvény szombati zárónapján az MTI-nek beszélt arról, hogy az idei év vízválasztó volt, a látogatószám azonban elmaradt a korábban remélttől.
„A legfontosabb célunk az idei rendezvénnyel az volt, hogy megmutassuk, merre akarunk tovább menni. A reakciókból azt látom, hogy ez a teszt jól sikerült, szinte mindenki kedvezően fogadta az erőfeszítéseinket. Szerintem csináltunk egy tök jó Szigetet, ami megalapozhat egy jövő évi fellendülést” – fogalmazott Gerendai Károly.
A tavalyi hatnapos fesztiválon 416 ezren vettek részt, idén viszont várhatóan 350–360 ezer között alakult a látogatószám az öt plusz két napos rendezvényen. Gerendai szerint az idei adatokat ugyanakkor nem lehet egyszerűen összevetni a tavalyival, hiszen a bérletek most öt napra szóltak, miközben a mínusz egyedik és nulladik nap elsősorban a kevésbé fiatal magyar közönséget célozta.
„Tavaly ősszel hirtelen kellett átvenni a fesztivált a távozó külföldi tulajdonosoktól, utána a politikai viták miatt szűnt meg majdnem a Sziget. Tavasszal optimisták voltunk, de a remélt számoktól el fogunk maradni. A tavalyi adatokkal nem lehet összehasonlítani az ideieket, mert most csak öt napra szóltak a bérletek, igaz, volt mínusz egyedik és nulladik nap, alapvetően a nem annyira fiatal magyar közönséget célozva” – mondta az alapító.

A korábbi tulajdonos, a londoni székhelyű Superstruct Entertainment alatt a Sziget tavaly 2,8 milliárd forintos veszteséget termelt. Ezt az idei, úgynevezett „kármentesítő”, illetve „befektető” évben 1,5 milliárd forintra tervezték mérsékelni, mintegy 400 ezres látogatottság mellett, ezt a célt azonban nem sikerült elérni. Gerendai Károly szerint ennek ellenére tudatos stratégiai döntés volt, hogy nem egyszerűen a költségeket csökkentették.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A fesztivál alapítója az MTI-nek arról is beszélt, hogy három fontos tényező miatt lett nagyobb a tervezettnél a veszteség. Egyrészt négy hónapos késéssel kezdődhetett meg a szervezés és a jegyértékesítés, miközben korábban már ebben az időszakban eladták a bérletek jelentős részét. Másrészt a forint erősödése megdrágította a fesztivált a külföldiek számára, harmadrészt pedig a magyar közönség körében a kánikula, a szárazság és az áramellátással kapcsolatos bizonytalanságok miatt egyfajta katasztrófatudat alakult ki.
„Négy hónap késéssel indulhatott el a szervezés, a jegyek eladása, miközben korábban éppen ebben a korai időszakban adtuk el bérleteink egyharmadát. A forint erősödése a külföldiek számára megdrágította a fesztivált, a harmadik elem pedig az volt, hogy a magyar jegyvásárlók körében a hatalmas kánikula és szárazság, illetve az áramellátással kapcsolatos kérdőjelek miatt egyfajta katasztrófatudat alakult ki, ami visszavetette a fesztiválozási kedvet” – fejtette ki Gerendai.
Közben a magyar látogatók aránya tovább nőtt, és már a teljes közönség 53 százalékát teszi ki, miközben a külföldiek száma csökkent. A szomszédos országokból többen érkeztek, a Sziget hagyományosan fontos piacain, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban azonban visszaesett az érdeklődés. A háborúk miatt Izraelből, Ukrajnából és Oroszországból is drasztikusan kevesebben érkeztek, a távolabbi országokból pedig az utazási költségek emelkedése vetette vissza a látogatószámot.

Gerendai szerint ugyanakkor bevált az a konstrukció, amelyben a fesztivál alvállalkozói kisebbségi tulajdonosként bekerültek a Sziget Zrt.-be. A befektetővé vált partnerek a biztonsági szolgáltatásoktól a takarításon és a konténeres munkákon át a színpadtechnikáig, a vendéglátásig, valamint a fény- és hangtechnikáig több fontos szakmai területet lefednek.
„Ezzel az árakra is kedvezően tudunk hatni, másrészt bejön egy plusz tudás, amivel egy korábbinál sokkal szakmaibb alapú építkezést, fejlesztést alapozhatunk meg” – mondta.
A Budapest Park bevonásával a magyar előadók színpada ismét kiemelt helyszínné vált, amit Gerendai Károly egyértelműen pozitív döntésnek tart. „Kifejezetten jó döntés volt a magyar nagyszínpad visszahozatala, szerette a közönség. Voltak idősávok, amikor a nagyszínpad headlinereivel egy időben játszó magyar zenekarok kevésbé vonzották be a nézőket, az egyaránt rock kategóriába sorolható Twenty One Pilots és a Tankcsapda párhuzamos koncertje nem biztos, hogy jó döntés volt, de akadt több ellenpélda is” – tette hozzá.
Gerendai szerint az idei nagyszínpados koncertek összességében jól sikerültek, a Twenty One Pilots mellett pedig SOMBR vonzotta a legtöbb látogatót. A Sziget jövőjét azonban szerinte már nem lehet pusztán azzal biztosítani, hogy minél erősebb nemzetközi fellépőket szerződtetnek.
„Sajnos egyre kevésbé működik az előző tulajdonosi kör által favorizált modell, ami arra alapult, hogy az erős fellépői névsorral el lehet adni a jegyeket, mert számos európai nagyfesztivál képes erős line-upot hozni. A Sziget jövőjét erre önmagában már nem lehet alapozni, nemzetközi szinten kellenek azok az egyéb tényezők, amelyek különlegesen vonzóvá tudják tenni a fesztivált” – hangsúlyozta.
A Sziget alapítója szerint ilyen tényező lehet a fesztivál sokszínű kulturális kínálata, az összművészeti jelleg, a nyaralásélmény, a közösség, a jó ár-érték arány, valamint Budapest világvárosi környezete. A nemzetközi pozíciók megerősítéséhez pedig ismét kiépítenék azt a képviselőhálózatot, amely korábban 26 országban működött.
„Akkor leszünk újra sikeresek, ha meg tudjuk erősíteni nemzetközi pozícióinkat, és ehhez újra kiépítjük korábbi, 26 országban működött képviselőhálózatunkat. Fontos, hogy már idén is tudtuk a magyar közönség felé jelezni, ők ugyanolyan fontosak számunkra” – mondta Gerendai Károly.
Két fontos kérdésben ugyanakkor még nem született végleges megoldás, bár a fesztivál alapítója szerint mindkettőnél kedvező fejlemények vannak. A főváros várhatóan ősszel megkezdi a Hajógyári-szigetre vezető K-híd régóta esedékes felújítását.

„A munkálatok két éven át, két etapban fognak zajlani, jövő nyárra készül el a hídszerkezet megerősítése” – közölte Gerendai. A fesztivál pormentesítése terén szintén előrelépés jöhet, ugyanis a főpolgármesterrel folytatott egyeztetés alapján két fúrt kút létesítését tervezik a szigeten.
„Abban maradtunk a főpolgármesterrel, hogy két fúrt kutat létesítenek a szigeten, és ebből egy folyamatosan karban tartott, locsolt terület alakítható ki Budapest egyik legnagyobb közparkjában, ami a fesztivál körülményeire is kedvezően fog hatni” – fogalmazott Gerendai Károly.
Az idei Sziget tehát a vártnál alacsonyabb látogatószámmal zárult, az alapító szerint azonban a fesztivál jövője szempontjából nem pusztán a mostani számok a meghatározók. A stratégia lényege éppen az, hogy a költségcsökkentés helyett fejlesztésekkel, a magyar közönség megtartásával és a nemzetközi pozíciók újjáépítésével próbálják megalapozni a következő időszakot.
Liner/MTI



