Génelemzéssel vizsgálják a őskori emberek Európába vándorlását

A 45 ezer éves múltra visszatekintő emberi maradványok genetikai szekvenálása egy eddig ismeretlen Európába történő vándorlást tárt fel, és azt mutatta, hogy abban az időszakban a neandervölgyiekkel való keveredés gyakoribb volt, mint azt korábban gondolták.

A kutatás számos ősi emberi maradvány elemzésén alapul – beleértve egy egész fogat és különböző csontdarabokat –, amelyeket tavaly találtak egy bulgáriai barlangban. A genetikai szekvenálás szerint a maradványok olyan egyénekből származnak, akik szorosabban kapcsolódtak a kelet-ázsiai és az amerikai kontinens mai populációihoz, mint az európai populációkhoz. Soron kívül Holtan találtak rá az eltűnt nyíregyházi édesanyára, négy gyermek maradt árván utána

„Ez azt jelzi, hogy egy modern, Európába irányuló migrációhoz tartoztak, amelyet korábban nem ismertek a genetikai nyilvántartásból” – áll a Nature folyóiratban megjelent kutatásban. Ezenkívül „bizonyítékot találtunk arra is, hogy volt némi folytonosság Európa legkorábbi modern emberei és később élt eurázsiai emberek között” – tette hozzá a tanulmány.

A The Guardian azt írja, a vizsgált maradványokat tavaly fedezték fel a bulgáriai Bacho Kiro-barlangban, s mint kiderült, a csontok annak bizonyítékai, hogy az európai emberek lényegesen korábban éltek a neandervölgyiek mellett, mint azt korábban gondolták.

Az emberek és a neandervölgyiek korai keveredésének korábbi bizonyítékai Európában egy Oase 1 nevű egyéntől származnak, amely 40 ezer éves múltra tekint vissza és Romániában fedezték fel.