A gázai daganatos betegek halálozási aránya a háború előtti szint két-háromszorosára emelkedett a kezelési lehetőségek hiánya miatt.
A gázai daganatos betegek a háború előtti időszakhoz képest két-háromszor gyorsabb ütemben veszítik életüket. Ez annak a következménye, hogy Izrael akadályozza a külföldi gyógykezeléseket, miután korábban megsemmisítette az egyetlen helyi specializált egészségügyi intézményt.
Az izraeli hadsereg 2025-ben robbantotta fel Gáza egyetlen rákbetegekre szakosodott kórházát, mert állításuk szerint a Hamász fegyveresei által használt alagutat találtak az épület alatt. Emiatt körülbelül tizenhétezer daganatos palesztin maradt helyi kemoterápiás vagy egyéb fejlett kezelési lehetőség nélkül.
Bár a 2025-ös Izrael-Hamász tűzszüneti megállapodás előírja a szabad mozgást, az izraeli hadsereg továbbra is szigorú napi korlátokat szab meg az Egyiptomba történő átlépéseknél. Nagyon kevés palesztin engedheti meg magának az utazást, ráadásul a távozni próbálók is komoly akadályokba ütköznek.
Az övezetbe való bejutást
Az övezetbe való bejutást ellenőrző izraeli katonai ügynökség, a COGAT közölte, hogy az egészségügyi evakuálásokat az Egészségügyi Világszervezettel koordinálják. A távozáshoz a gázaiaknak érvényes fogadó nyilatkozattal kell rendelkezniük a célországból, emellett át kell esniük a szükséges biztonsági ellenőrzéseken is – írta a The Straits Times.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A 33 éves, előrehaladott petefészekrákkal küzdő Khuloud Abu Sahmoud számára a külföldi kezelésre való várakozás versenyfutássá vált az idővel. A kétgyermekes palesztin anya rákja már a tüdejére és a csontjaira is átterjedt az októberi tűzszünet óta.
A COGAT adatai szerint körülbelül 5800 orvosi ellátásra szoruló gázai utazhatott Egyiptomba azóta, hogy Izrael februárban engedélyezte a rafahi határátkelő korlátozott megnyitását. Az izraeli fél szerint az evakuálások kizárólag a fogadó országok kéréseitől függenek, így hivatalos megkeresés nélkül nem tudják koordinálni a betegek távozását.
Palesztin egészségügyi tisztviselők ugyanakkor arról számoltak be, hogy az újranyitás óta tizenegyezer ember kelt át Rafahnál, ami elmarad a tűzszüneti megállapodásban várt létszámtól. További 20 ezer beteg, köztük 5000 daganatos személy regisztrált már külföldi gyógykezelésre, de még nem kaptak engedélyt a távozásra.
Még mindig súlyos a helyzet
Bár a tűzszünet véget vetett a nagyobb harcoknak, az izraeli erők az övezet nagyjából kétharmadát ellenőrzik. A több mint 2 millió gázai lakos szinte mindegyike a tengerpart menti, Hamász által felügyelt sávban él, többnyire összetákolt sátrakban vagy megrongálódott épületekben kialakított menedékhelyeken.
A helyi kórházak többsége romokban hever, ráadásul a még működő intézményekből a nélkülözhetetlen orvosi felszerelések hetven százaléka hiányzik. A háború alatt számos magasan képzett szakember is életét vesztette, köztük olyan rákgyógyászok, akik a 2025 márciusában lerombolt Török-Palesztin Barátság Kórházban dolgoztak.
„Jelentős számú halálesetet regisztrálunk, naponta három-öt beteg veszti életét, mivel nem kapják meg az életmentő kemoterápiát” – közölte Mohamed Abu Selmia, a legnagyobb gázai kórház, az Al Shifa igazgatója.
Sobhi Skaik sebész, a megsemmisített Török-Palesztin Barátság Kórház korábbi vezetője elmondta, hogy a háború előtt naponta átlagosan egy vagy két beteg hunyt el. Véleménye szerint a növekvő halálozás mögött a helyi kezelések hiánya és a határzárak állnak, de a gázai robbanószerekből származó mérgező anyagok is felgyorsíthatják a daganatok terjedését.
A háború előtt mintegy tizenegyezer regisztrált rákbeteg élt Gázában, a nyilvántartás azonban a konfliktus kezdete óta gyakorlatilag leállt. Skaik becslései szerint azóta valószínűleg további hatezer embernél alakult ki daganatos megbetegedés. „Néhány embert meg lehetne menteni, ha korai stádiumban diagnosztizálnák őket, ők azonban betegen, gyanútlanul és segítség nélkül bolyonganak a sátrak között” – fejtette ki Skaik.