A gázai menekülttáborokban élők mindennapos harcot vívnak a tiszta ivóvízért, miközben a higiéniás körülmények romlása miatt súlyos egészségügyi válság bontakozik ki a térségben. A helyzetet jól példázza a 40 éves, 9 gyermekről gondoskodó Ibtisam Al-Helou esete, aki mindennap még a hajnali hőség előtt útra kel, hogy a romos Gázavároson áthaladva vizet szerezzen a családjának.

Az asszony a tengerparton felállított sátorban él a családjával, ahova a vezetékes víz egyáltalán nem jut el. A legközelebbi lelőhelyekről is csupán háromnaponta tudnak vizet hordani, így a főzéshez, iváshoz és tisztálkodáshoz szükséges mennyiséget is rendkívül nehéz biztosítani.

A gyerekek korábban naponta többször is mosakodhattak a nyári hőségben, most azonban szerencsésnek mondhatják magukat, ha hetente egyszer lehetőségük nyílik erre. Sokan a tengerben próbálnak hűsölni, a szennyezett víz miatt azonban bőrbetegségekkel, viszketéssel és rühességgel térnek vissza a sátrakba, a gyógykezelésük pedig gyermekenként átszámítva csaknem tizenhét dollárba kerül.

Nagy bajban van Gáza

Segélyszervezetek és az ENSZ adatai alapján a gázai lakosság több mint fele, körülbelül 1,3 millió ember kénytelen beérni napi 6 liternél is kevesebb ivóvízzel. Az Orvosok Határok Nélkül szervezet felmérései még ennél is elkeserítőbb helyzetet mutatnak, szerintük ugyanis az egy főre jutó napi átlagos vízmennyiség mindössze 4,3 literre csökkent, miközben a háború előtt ez az érték még 85 liter volt.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Az egészségügyi ellátásért felelős szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a tiszta víz és a szappan hiánya közvetlen hatással van a lakosság egészségére. Az Orvosok Határok Nélkül adatai szerint a regisztrált megbetegedések 46 százalékát akut légúti fertőzések teszik ki, emellett a bőrbetegségek aránya harmincegy, a súlyos hasmenéses eseteké pedig huszonegy százalék – jelenti a Straits Times.

Egyre nagyobb a válság

A válságot tovább mélyíti a csatornahálózat teljes összeomlása, aminek következtében több százezer szikkasztóaknából származó kezeletlen szennyvíz szivárog a gázai part menti vízadó rétegbe. Ez a terület egyetlen természetes édesvízforrása, amely így szintén súlyosan szennyeződik.

A Gázai Egészségügyi Minisztérium munkatársa, Said El-Aklouk elmondta, hogy a háború előtt működő mintegy 320 vízkútból mára kevesebb mint 100 maradt üzemképes. A szakember közölte, hogy a vízhálózat 80 százaléka, valamint a sótalanító kapacitás nagy része is megsérült vagy megsemmisült a támadások következtében.

„Most először fordult elő, hogy gyakorlatilag elveszítettük az ellenőrzést a vízforrásaink felett. Ez a legrosszabb helyzet, amit Gázának valaha át kellett élnie” – fogalmazott Said El-Aklouk.

Az izraeli hadsereg

Az izraeli hadsereg humanitárius ügyekért felelős szerve korábban közölte, hogy nem vesznek célba szándékosan alapvető infrastruktúrát. Állításuk szerint nemzetközi szervezetekkel együttműködve dolgoznak a higiéniai problémák megoldásán, valamint a vízellátás javításán az övezetben.

Bár az amerikai közvetítéssel létrejött októberi tűzszünet megállította a nagyobb harcokat, a támadások nem értek véget teljesen. Hónapokkal a harcok mérséklődése után a lajtoskocsik jelentik az egyetlen túlélési lehetőséget sokak számára, a romokkal borított utakon azonban rendkívül nehézkes a szállítmányok célba juttatása.

Az érintett családok a kezelések után kénytelenek visszatérni a zsúfolt, higiéniát nélkülöző táborokba, ahol a fertőzések szinte azonnal újraterjednek. Az egészségügyi hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt hónapban hetente legalább ötezer új bárányhimlős esetet regisztráltak a térségben.